Horváth Gyula a magyar regionális tudomány nemzetközileg elismert vezető egyénisége volt. Kutatásainak középpontjában az európai, hazai és kárpát-medencei térformáló folyamatok feltárása állt. Rendkívül termékeny tudós volt, tudományos eredményeit több tucatnyi monográfiában, szerkesztett kötetben, sokszáz tanulmányban adta közre itthon és külföldön. Kutatásaihoz számtalan alkalommal nyerte el hazai és külföldi tudományos alapok és alapítványok pénzügyi támogatását. Tudását a hazai területfejlesztési tervezésben, jogalkotásban, nemzetközi szakértői testületekben a regionális fejlesztéspolitika szereplői is gyakran vették igénybe. Igazi iskolateremtő tudós volt, alapítója regionális doktori iskoláknak, egyetemi képzési programoknak, segítségével szerveződtek meg a regionális tudomány határon túli magyar műhelyei. Tudományos műhelyek és tudós generációk hálásak az általa nyújtott sok-sok segítségért.Meghatározó személyisége volt a tudományos közéletnek. A Magyar Regionális Tudományi Társaság alapító elnöke volt, a Kossuth- és Széchenyi-díj Bizottság Építészeti és Területfejlesztési Albizottságának tagja. Az MTA Regionális Tudományi Bizottság elnöke, az Academia Europaea (London) és az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság tagja. Tagja volt az Európai Tervezési Iskolák Európai Társasága végrehajtó tanácsának és az Európai Unió K+F Keretprogram regionális politikai értékelő bizottságának, hazai és külföldi folyóiratok szerkesztőbizottságainak. Számtalan díj, elismerés között Széchenyi professzori ösztöndíjban, Pro Régió, Akadémiai és Széchenyi-díjban részesült. Az MTA KRTK munkatársai mély együttérzéssel osztoznak a család gyászában. Horváth Gyulát az MTA KRTK saját halottjának tekinti. Temetéséről később történik intézkedés.
