A koronavírus járvány markáns gazdasági következménye a napi munkavégzés térbeliségének hirtelen és drasztikus átalakulása. Munkavállalók tömegei kényszerültek néhány hét alatt az eredeti munkahelyük helyett távoli munkavégzésre. Ennek a megvalósíthatósága azonban az egyes szakmáknál erősen eltérő. A kéményseprőknek, az orvosoknak vagy az éttermi felszolgálóknak nincs lehetőségünk arra, hogy távolról végezzék a munkájukat, míg webfejlesztőként, könyvelőként, vagy közgazdászként ennek nagyobb az esélye. A távoli munkavégzés lehetősége így egyrészt megosztja a munkaerőpiacot, mivel a két csoport eltérő kockázatokkal és kihívásokkal szembesül. Másrészt a távoli munkavégzés lehetősége azt is befolyásolja, hogy melyik gazdasági tevékenységet milyen mélyen érinti a kényszerű társadalmi távolságtartás. A következőkben azt mutatjuk meg, hogy az egyes gazdasági ágazatok között jelentős különbségek vannak a távoli munkavégzés megvalósíthatósága alapján. Arra is rámutatunk, hogy ebben erőteljes város-vidék polarizáció mutatkozik.
