Keresés
Keresés
Close this search box.

hu / en

Vállalati szabályozás és társadalmi feljebb lépés a félperiférián: a magyarországi ruházati ipar esete - Dobos Emese cikke a "Tér és Társadalom" friss számában Tovább olvasom

Tovább olvasom

Battle of the Batteries: Chinese EV Investments and the Issue of Local Content Requirements - Szunomár Ágnes cikke a CHOICE honlapján Tovább olvasom

Tovább olvasom

Kézai Petra Kinga és szerzőtársa cikke megjelent az International Journal of Innovative Research and Scientific Studies folyóiratban Tovább olvasom

Tovább olvasom

Ki, mennyit és milyen feltételekkel fizetne szén-dioxid-adót Magyarországon? – Weiner Csaba – Muth Dániel Tovább olvasom

Tovább olvasom

Supply–demand price decoupling in European-type day-ahead electricity markets - megjelent Csercsik Dávid és szerzőtársai cikke Tovább olvasom

Tovább olvasom

Elképesztő, mennyi élelmiszer landol a kukában – A rövid ellátási láncok csökkenthetik ezt a veszteséget Tovább olvasom

Benedek Zsófia, Kujáni Katalin és Molnár Judith írása a KRTK blogban a Portfolion Tovább olvasom

Czirfusz Márton tanulmánya az Environment and Planning C: Politics and Space folyóiratban

A ″The concept of solidarity in cohesion policies of the European Union and Hungary″ című tanulmány áttekinti a szolidaritás fogalmának megjelenését és hangsúlyeltolódásait az Európai Unió kohéziós politikáiban és a magyarországi területfejlesztési politikákban. A cikk érvelése szerint a szolidaritás fogalma (a tagállamok és régiók közötti egyenlőtlenségek csökkentésén keresztül) az EU alapításakor alappillére volt a kohéziós politikáknak, ám ez a szempont a 2008-as válság után háttérbe szorult. A magyarországi regionális politikai narratívákat az 1990-es években és a 2000-es évek első évtizedében az európai diskurzusokhoz való igazodás jellemezte. Azonban a 2015-től a magyar kormány a szolidaritás és a kohéziós politika viszonyát a menekültválsággal összekapcsolva értelmezte, ezzel a nemzetállami szintről igyekezett átformálni az európai uniós diskurzust. A tanulmány a Regionális Kutatások Intézetének részvételével futó RELOCAL Horizon 2020 kutatás keretében készült.