„A visegrádi országokban a bérhányad – a munkajövedelem részesedése az összes hazai jövedelemben – alacsonyabb, mint a fejlett EU-tagországokban, és Magyarországon e részesedés csökkenő irányzatot mutatott. 
A szintek és az irányzatok nemzetközi összehasonlításakor figyelembe kell azonban venni, hogy a mezőgazdaság esetében a bérhányad mérése komoly nehézségekbe ütközik, továbbá azt is, hogy a fejlett és a fejletlen országok közötti bérhányad-különbségek szorosan összefüggnek a fogyasztás relatív árában mutatkozó eltérésekkel. Magyarországon bérhányad alakulása a munkáltatói járulék jelentős csökkenéséhez köthető, de ebből – különösen rövid távra nézve – nem vonhatók le a dolgozók jólétének alakulására vonatkozó következtetések.”
