Energiahatékonysági klaszterek létrehozása és működtetésének lehetőségei osztrák és német példák alapján
Barsi Boglárka — Farkas Orsolya — Lados Mihály — Szemerédi Eszter
Közgazdasági Szemle, LXIX. évf., 2022. május (670—691. o.) , Szemle rovat
Az ENSZ és az Európai Unió célkitűzéseivel összhangban a Nemzeti energia-stratégia 2030 az energiahatékonyság javulását az energetikai korszerűsítések és a megújuló energiaforrásokra való átállás mellett a vállalkozások energetikai korszerűsítésén és a termeléstechnológiai fejlesztéseken keresztül kívánja elérni. A vállalati energiahatékonyságot vizsgáló tanulmányok gyakori megállapítása, hogy az energiahatékonyság javításának fő akadályozó tényezője a vállalatok körében az információhiány. Ennek kiküszöbölését szolgálják azok az energiahatékonysági klaszterek, amelyek az elmúlt évtizedben Európában és az Egyesült Államokban jöttek létre, és céljuk a tapasztalatcsere és együttműködés révén a bevált módszerek elterjesztése, a részt vevő vállalatok energiahatékonyságának növelése. Tanulmányunkban nemzetközi példák összehasonlításán keresztül mutatjuk be az energia-hatékonysági klaszterek energiahatékonyságot javító képességét, és sikertényezőik azonosításán keresztül azonosítjuk azon pontokat, amelyek egy lehetséges magyarországi energiahatékonysági klaszter létrehozását és eredményességét segíthetik.*
Journal of Economic Literature (JEL) kód: Q48, Q49, L14.
* A tanulmány a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) megbízásából készített Energiahatékonysági hálózatok kialakításának potenciálja Magyarországon című munka alapján íródott. Tanulmányunkat a megírása során nyújtott segítségéért és támogatásáért köszönetünk jeleként kollégánk, Lados Mihály (†) emlékének ajánljuk.
