A gyorsuló hazai inflációt nyilvánvalóan táplálja, a reálgazdasági növekedés visszaesését súlyosbítja Oroszország Ukrajna elleni háborúja és az arra válaszul bevezetett gazdasági szankciók is. Azonban némi utánagondolással beláthatjuk, hogy e káros folyamatok mögött vannak más fontos okok is, sőt, elsősorban azok vannak. És pontosan a fordítottja igaz annak az állításnak, hogy a szankciók többet ártanak nekünk – az Európai Unónak vagy csak Magyarországnak –, mint a célba vett Oroszországnak.
A magyar kormány a már tavaly elhatalmasodni kezdő inflációt idén február után egy ideig „háborús inflációnak” nevezte, amivel arra utalt, hogy az egyre gyorsuló áremelkedést szerinte Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja okozná. Később a „háborús” jelzőt fölváltotta a „szankciós” minősítés; ez azt jelentené, hogy az infláció mégsem Putyin háborújának, hanem „Brüsszel” Oroszország elleni szankciós politikájának következménye.
Az persze ismeretes, hogy a sokféle jelentésű Brüsszelen belül itt az EU Tanácsáról van szó, amelynek egyhangú „igen” szavazata (beleértve a magyar kormány szavazatát) szükséges volt a szankció-javaslatok jóváhagyásához.
Ugyanakkor azonban az, hogy a szóban forgó összefüggés valóban fönnáll-e, azaz valóban a szankciók okozták- e a magyar infláció több mint két évtizede nem látott szintre történt gyors fölemelkedését, nem hit vagy sűrű ismételgetés kérdése, hanem tények alapján vizsgálható probléma.
⮚ Tovább a teljes cikkre: Soós Károly Attila – 2022. december 16. – KRTK Blog / portfolio.hu
Címlapkép: Getty Images
