Közgazdasági Szemle LXX. évf., 2023. október
A szén-dioxid-kibocsátást terhelő adó társadalmi elfogadottsága és a fizetési hajlandóság alakulása Magyarországon
Weiner Csaba — Muth Dániel — Lakócai Csaba
Az üvegházhatású gázok antropogén kibocsátásának visszaszorítása érdekében az Európai Unió 2027-től szén-dioxid-árazást vezet be az épületek és a közlekedés energiafelhasználására. Tanulmányunk elsőként vizsgálja egy kelet- közép- európai országban a szén-dioxid-árazás társadalmi elfogadottságát, a fizetési hajlandóságot, valamint a bevétel-visszaforgatás hatását az elfogadottságra és a fizetési hajlandóságra. Ezeket a kérdéseket és a lakosság éghajlatváltozással kapcsolatos attitűdjeit egy átfogó magyarországi nagymintás felmérés keretében elemeztük. Kutatási eredményeink azt mutatják, hogy Magyarországon alacsony a szén-dioxid-adó elfogadottsága, amit a bevétel-visszaforgatási mechanizmusok ugyan némileg növelnek, de nem jelentős mértékben. Ezek a megállapítások a fizetendő pénzösszegekre is igazak. Újszerű empirikus kutatási eredmény az egészségügy és az oktatás fejlesztésének népszerűsége a választható bevétel-visszaosztási intézkedések között. További fontos tanulság, hogy a társadalmi támogatottság érdekében a szociálpolitikai szempontokat is be kell építeni az éghajlat-politika kialakításába.
Journal of Economic Literature (JEL) kód: A13, H23, Q54, Q58.
LXX. évf., 2023. október (1077—1107. o.) , Tanulmány
Magyarország elfordulása az Európai Unió derékhadától
és az Unió válaszai
Gulácsi Gábor — Kerényi Ádám
A 2010-ben alkotmányozó többséget szerző kormányzat a politikai rendszer autokratikus átalakításával (a Nemzeti Együttműködés Rendszerének kiépítésével), majd identitásharcos szerepvállalásával, továbbá az orosz-ukrán háborús helyzetben összezáró uniós szövetségi politikával szembeni különutas fellépéseivel elfordult az Európai Unió derékhadától. Az uniós alapértékeket és a jogállamiságot veszélyeztető magyar tagállami magatartásra az EU a meglévő válságkezelő rendszereivel sokáig nem tudott hatásosan válaszolni. 2022-ben végül az Európai Bizottság a jogállamisági mechanizmus aktiválásával az uniós támogatások magyarországi igénybevételét jórészt felfüggesztette, és a jogállamiságot helyreállító intézkedések végrehajtásához kötötte. Az esszé célja, hogy koncepcionális magyarázatot adjon ezen uniós intézkedésekre. A tanulmány végén kísérletet teszünk arra, hogy forgatókönyveket fogalmazzunk meg a konfliktushelyzet jövőbeli alakulásáról.
Journal of Economic Literature (JEL) kód: F02, F51, F53, P20.
LXX. évf., 2023. október (1131—1172. o.) , Esszé
Paul De Grauwe: Economics of Monetary Union
(Oxford University Press, Oxford, 2022, 320 o.)
Soós Károly Attila
Ennek az ismertetésnek az a meglehetősen szokatlan sajátossága, hogy a könyv 2022. évi 14. kiadását néhány fontos ponton összehasonlítja egy korábbi, 1997. évi, harmadik kiadásával, az euró létrejötte előtti utolsó változattal (de Grauwe [1997]). Szembetűnő különbség az 1997-es és a 2022-es kiadás között a megnövelt terjedelem: 228 helyett 304 oldal. Ehhez hozzájárul a két időpont közötti események, folyamatok elemző ismertetése, de nagyobb részben abból adódik, hogy a monetáris unió működési gyakorlatának tapasztalatai érdekessé tették az olyan témák fejtegetését, amelyekről egy negyedszázaddal korábban csak nagyon keveset, néha egyszerű közhelyeknél többet nemigen lehetett volna mondani.
LXX. évf., 2023. október (1173—1187. o.) , Könyvismertetés
