Az Alföld óriásai címmel jelent meg beszámoló a múlt heti VII. Alföld konferencia egyik plenáris üléséről, ahol a nagy elődökről, alapítókról volt szó. A cikk online is olvasható:
„Minden tervezés alapja, hogy ismerd meg önmagad” – nyilatkozta 2019-ben, nem sokkal a halála előtt Csatári Bálint geográfus, a magyarországi regionális kutatások egyik legnagyobb hatású szervezője, aki Kecskeméten élt és dolgozott. Ötven éve kezdődött az Alföld szisztematikus tudományos vizsgálata. A kezdeti csapatból számos kiváló kutató elhunyt az utóbbi években. Róluk, az Alföld óriásairól is megemlékeztek a napokban Békéscsabán, a VII. Alföld Konferencián.
A társadalmi mobilitással és a tanyavilág változásainak számba vételével kezdődött az Alföld-kutatás. Számos tehetséges fiatal, aki az alföldi tanyavilágban, távoli falvakban nőtt fel, kapott lehetőséget a továbbtanulásra. Sokan közülük a lakóhelyük vizsgálatát választották diplomamunkájuk, majd doktori disszertációjuk témájává. Debrecenben, Szegeden és Pécsett mentor professzorok szárnyai alatt a helyi gazdaságot, környezetet, társadalmat kutató, elkötelezett tudóscsoportok erősödtek meg.
A Magyar Tudományos Akadémián (MTA) is felkarolták a területi megközelítésű kutatásokat. 1984-ben pécsi központtal alakult meg az MTA Regionális Kutatási Központja (RKK). A szegedi egyetem gazdaságföldrajzi tanszéke szakmai programjában is központi helyet foglalt el az Alföld társadalmának és gazdaságának vizsgálata. Kecskeméten és Békéscsabán az RKK Alföldi Tudományos Osztályának egy-egy kutatóintézete alakult.
