hu / en

Fokozódó területi egyenlőtlenségek a lakáspiaci bővülés idején

Fehér Katalin és Mikle György írása a KRTK blogban

Fehér Katalin – Mikle György
 

Magyarországon az elmúlt évtizedben európai szinten is kiugró lakáspiaci növekedés jellemezte a magántulajdonra épülő lakásrendszert. A 2000-es évek nagy lakáspiaci boomját globális gazdasági és ingatlanpiaci válság követte, amely Magyarországon elsősorban a finanszírozhatatlan devizahitelekhez kapcsolódott. A válságkezelés jelentősebb mértékben 2014-ig folyt, amikor az ingatlanpiac mélypontra került, majd 2015-től újraindult a fellendülés. Az újabb lakáspiaci ciklust európai összevetésben is kiugró adatok jellemezték, egészen a 2022-es visszaesésig.

Az Eurostat 2022-re vonatkozó – Magyarország esetében előzetes adatként közölt – nominális lakásárindexe alapján az itthoni lakásárak 2015-höz képest 2,5-szeresükre nőttek. Az Európai Unióban ez a legmagasabb érték, a második legnagyobb, 2,15-szörös drágulás Csehországban volt. A lakásárak emelkedése nem csupán uniós összevetésben, de a szomszédos országokkal összehasonlítva is kiemelkedő: a térségben leginkább Szlovákiában (1,75-szörös emelkedés), Szlovéniában (1,74-szeres emelkedés) és Ausztriában (1,71-szeres emelkedés) növekedtek a lakásárak.

Az adásvételek értéke alapján mérhető ingatlanpiaci bővülés 2015-höz viszonyítva több más európai országhoz hasonlóan Magyarországon is némileg megtorpant 2020-ban, azonban 2021 után visszaállt a piac méretének növekedése. Bár a hazai tranzakciószámok 2022 második felétől csökkentek, az Eurostat becslése alapján az adásvételek értéke 2022-re – a lakásárak emelkedésével összhangban, európai összevetésben – kiemelkedő módon tovább növekedett.

⮚ Tovább a teljes cikkre

A cikk alapjául szolgáló tanulmány megtekinthető itt.

Címlapkép forrása: Shutterstock