hu / en

Település, járás vagy vármegye? Mi alapján hozzunk szakpolitikai döntéseket?

Bareith Tibor és Csizmadia Adrián írása a KRTK blogon
Bareith Tibor – Csizmadia Adrián
 

A társadalmi-gazdasági felmérésekben vannak olyan jellemzők, amelyekről egyéni szinten nem állnak rendelkezésre adatok, ezért az aggregált adatokkal kell dolgozni. Például nem állnak rendelkezésre egyénenként jövedelmi adatok, de települések szintjén igen. Ez viszont felveti a módosítható területi egység (MAUP) problémáját. Az aggregáció szintje (település, járás, vármegye, régió) befolyásolja a területileg aggregált adatok elemzéséből kapott eredményeket. Az aggregáció kérdésével azért fontos foglalkozni, mert a területi kutatások eredményeit felhasználják a közigazgatási, területfejlesztési és gazdaságpolitikai döntéshozatalban, és a különböző aggregációs szinteken végzett tanulmányok eltérő eredményekre vezethetnek, ami befolyásolhatja a területfejlesztési vagy egyéb támogatások elosztását.

Az egész országra kiterjedő gazdasági kérdés megválaszolására kiindulhatunk települési szinttől, ebben az esetben 3 155 darab megfigyelés (település) az alapja az elemzésnek. Ugyanezt az elemzést elvégezhetjük, hogyha járási adatokat használunk fel. A járási adatok a járásban található települések számaiból következik, azonban a települések számához képest egy szerényebb 175 elemű (járások Budapesttel együtt) adatbázis áll rendelkezésre. A következő szint a vármegyei szint, ahol már csak 20 megfigyelési egységünk van (19 vármegye és Budapest). Utolsó lépésként pedig 8 régióra szűkül Magyarország.

Tanulmányunkban arra kerestük a választ, hogy a térbeli adatokkal végzett elemzések eredményei függenek-e az aggregáció szintjétől? 

⮚ Tovább a teljes cikkre

Címlapkép forrása: Getty Images

2024

Júl

14

H

K

Sz

Cs

P

Sz

V

1

2

3

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23

24

25

26

27

28

29

30

31

1

2

3

4

Következő hónap >