hu / en

Egyed Ildikó, Zsibók Zsuzsanna és Czaller László tanulmányai a KSH Területi Statisztika című kiadványában

Területi Statisztika, 2024, 64(3) Közzététel: 2024. május 28.

 

Területi különbségek a foundational economy szemszögéből a 2016 utáni Magyarországon

 

Egyed Ildikó – Zsibók Zsuzsanna

 

A tanulmány a magyarországi területi fejlődés kérdéskörét vizsgálja a gazdasági szerkezet oldaláról, annak egy speciális szemszögéből. A foundational economy (alapozó gazdaság – FE) a mindennapi élethez szükséges javakat és szolgáltatásokat biztosító tevékenységeket jelenti. Ezek rendelkezésre állása jelentősen befolyásolja az egyének jólétét, ezen keresztül pedig az FE tevékenységek minősége – a helyi gazdaságok, a belső piac megerősödése révén – hozzájárul a térségek és a nemzetgazdaságok versenyképességéhez. Jelen kutatás célja, hogy vállalati adatokon keresztül részletesen felmérje a gazdasági tevékenységek megoszlását és teljesítményét Magyarországon az FE és a nem FE tevékenységek, illetve a különböző térségek között.

Kulcsszavak: foundational economy, vállalati adatok, munkatermelékenység,
Magyarország

 


 

Territorial differences from the perspective of the foundational economy in post-2016 Hungary

 

Ildikó Egyed – Zsuzsanna Zsibók 

 

The study examines the issue of territorial development in Hungary from the point of view of economic structure, from a specific perspective. The foundational economy (FE) refers to the activities that provide the goods and services necessary for everyday life. Their availability has a significant impact on the well-being of individuals, and through this the quality of foundational activities contributes to the competitiveness of regions and national economies by strengthening local economies and the internal market. The present research aims to provide a detailed assessment of the distribution and performance of economic activities in Hungary between foundational and non-foundational activities and across different regions, using enterprise data.

Keywords: foundational economy, firm-level data, labour productivity, Hungary


 

A magyarországi területi bérkülönbségek összetevői

 

Czaller László–Nemes-Nagy József

 

A tanulmány azt vizsgálja, hogy a munkavállalók és a járások szintjén megfigyelt béregyenlőtlenségeknek mekkora hányadát magyarázzák a munkavállalói és a munkáltatói jellemzők, illetve a térségek eltérő adottságai. A szerzők ehhez a bértarifa-felvételt és az OPTEN Kft. céginformációs adatbázis vállalati eredménykimutatásait használták fel. Az eredmények azt mutatják, hogy az egyének szintjén megfigyelt bérkülönbségek magyarázatában a munkavállalók jellemzői, ezen belül is főként a betöltött munkakör jellege, illetve az iskolai végzettség játssza a vezető szerepet. A munkáltatói szintű ismérvek magyarázóereje másodlagos, de még így is jelentősen meghaladja a térségi adottságok együttes hozzájárulását, ami
legfeljebb 1-2%-ra tehető. A járási szintű átlagbérkülönbségek vizsgálata azt mutatja, hogy a járások munkavállalói és munkáltatói összetétele az egyenlőtlenségek háromnegyedéért felelős, az összetételhatás kiszűrésével a bruttó
havi átlagbérek szórása kevesebb mint felére csökken. Ezek az eredmények azt emelik ki, hogy a területi megközelítés mellett a humán tőke fejlesztését célzó politikai beavatkozások is fontos szerepet játszanak a hátrányos helyzetű régiók felzárkózásának előmozdításában.

 

Kulcsszavak: bér, munkaerőpiac, munkavállalói összetétel, béregyenlőtlenség, járás

 


 

Components of regional wage differences in Hungary

 

László Czaller  – József Nemes-Nagy

 

The authors investigated in this study how much of the wage differences on workers’ and district levels are explained by employee and employer characteristics and by differences in regional attributes. For this purpose the Ministry of Information and Technology’s annual wage survey and income statements from
the OPTEN database have been used. Results show that individual characteristics of
workers, in particular the occupational classification of the job and their educational attainment play a leading role in explaining the wage differentials observed on individual level. The explanatory power of employer-level characteristics is secondary, however it still exceeds the combined contribution of regional characteristics, estimated at 1-2% at most. When examining district-level average wage differentials, the composition of employees and employers in districts is responsible for three quarters of spatial wage inequalities. By removing the composition effect, the standard deviation of average gross monthly wages between districts is reduced to half. These results show that in addition to a territorial approach, policy interventions aimed at developing human capital also play an important role in promoting the catching-up of disadvantaged regions.

Keywords: wage, labour markets, worker composition, wage inequalities, district