hu / en

Weiner Csaba, Kerényi Ádám és szerzőtársaik tanulmányai a Külgazdaság legfrissebb számában

 

Közép- és Kelet-Európa függősége az orosz gáztól:
Mi változott 2004 és 2019 között?

Weiner Csaba, Kotek Péter, Takácsné Tóth Borbála

Külgazdaság, LXVIII. évf., 2024. május–június (3–39. o.)

 

A keleti bővítések hatására megugrott az Európai Unió függősége az orosz gáztól, és a közösség óvatosabbá vált az orosz gázszállításokkal szemben. A tanulmány a 11 közép- és kelet-európai új tagállam oroszgáz-függőségét értékeli, figyelembe véve a nemzeti energiastratégiáikban a 2004. évi bővítés idején megfogalmazott célokat és azok megvalósítását. A gázfüggőség méréséhez egy kereslet- és egy kínálatoldali összetett mutatót használ két évre: 2004-re és 2019-re, utóbbi az utolsó teljes év két nagy válságesemény, a koronavírus-járvány és Oroszország ukrajnai háborúja előtt. A fő következtetés, hogy amíg az új tagállamok többnyire kínálati oldali  intézkedésekkel csökkentették gázfüggőségüket, addig a régi tagállamokban nőtt a függőség a kínálati és keresleti mutatók különféle negatív tendenciáinak  következtében. Az új gázinfrastruktúra-kapacitások hozzájárultak az új tagállamok kínálati és útvonal-diverzifikációjához, de a gázfelhasználás csökkentése nem kapott elegendő figyelmet Oroszország 2022. februári ukrajnai inváziójáig

Journal of Economic Literature (JEL) kódok: O13, P28, Q41.

Kulcsszavak: EU-tagállamok, keleti bővítés, orosz gáz, kereslet- és kínálatoldali gázfüggőség, indikátoralapú értékelés, energiastratégiák.

 


 

A magyar gazdaság felzárkózása és pozícióvesztése az Európai Unióban

Gulácsi Gábor és Kerényi Ádám

 

Magyarország 20 éve, 2004 óta az Európai Unió tagja. Az elmúlt húsz évben az ország gazdasági fejlettsége számottevően közeledett az EU27 átlagához, ugyanakkor az unió keleti kibővítésének keretében csatlakozott országok (peer országok) többségéhez képest romlott a pozíciója, ebben a rangsorban a 3. helyről a 7. helyre esett vissza. Ez a cikk először a magyar gazdasági fejlődés uniós hajtóerőit, az egységes piachoz kapcsolódás és az EU-tól kapott támogatás hatásait vizsgálja. Ezt követően a peer országok többségéhez viszonyított magyar fejlettségi pozícióvesztés magyarázatát keresi. A 2010 előtti időszakban a kettős (állami és lakossági) devizaadósság- csapdához vezető koalíciós kormányzást, míg a 2010 utáni időszakban a létrehozott tekintélyelvű politikai rendszer piaci versenyt elfojtó hatását azonosítja a pozícióvesztés fő okaként.
 
 
Journal of Economic Literature (JEL) kódok: F15, F36, O47, O52, P20, P27.

Kulcsszavak: Magyarország EU-tagsága, felzárkózás, egységes piac, uniós támogatások, Nemzeti Együttműködés Rendszere, dezintegráció.
 
 
 

2024

Júl

25

H

K

Sz

Cs

P

Sz

V

1

2

3

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23

24

25

26

27

28

29

30

31

1

2

3

4

Következő hónap >