2024. nov. 14-15-én immár tizedik alkalommal került megrendezésre a HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Világgazdasági Intézetének egyik legrangosabb nemzetközi konferenciája „Az állam szerepe a kapitalizmus változataiban” az EACES támogatásával. Az éves nemzetközi konferencia idén az alábbi témát járta körül: „A változó globális gazdasági és üzleti környezet: politikai kihívások”. A rendezvényre személyesen Budapesten, a Humántudományi Kutatóközpontban került sor, míg a plenáris előadást és az elsőnapi kerekasztal beszélgetést a szélesebb körű részvétel biztosítása érdekében online közvetítették.
A SVOC (The Role of the State in Varieties of Capitalism) nemzetközi konferenciasorozat az elmúlt tíz évben az állam gazdasági beavatkozásainak különböző aspektusait vizsgálta szerte a világban. Az idei év témáját az indokolta, hogy a globális gazdasági és üzleti környezet jelentős átalakuláson ment keresztül az elmúlt években (talán évtizedben), a közelmúlt válságai és váratlan sokkhatásai következtében. Mindez új politikai kihívásokat eredményezett a globális, nemzeti és regionális szinteken, miközben a szereplők sebezhetőbbé váltak, egyre nagyobb nyomás nehezedik rájuk, hogy alkalmazkodjanak és javítsák ellenálló képességüket. 
Mindennek következtében újra megnőtt az érdeklődés az állam gazdasági szerepvállalásának elemzése iránt a zöld átmenet, a strukturális átalakulás, valamint a nemzetgazdaságok gazdasági és társadalmi ellenálló képességének növelésében érdekében.
Ez a változó környezet olyan korábbi alapelveket és értékeket is megkérdőjelezett, amelyek sokáig általánosan elfogadottnak számítottak és az elmúlt évtizedek gazdaságpolitikáját irányították. Mindezen folyamatban lévő változások értelmezésére újszerű ötletekre van szükség, hogy hatékonyan lehessen kezelni az újonnan felmerülő kihívásokat, amelyek napjainkban a tudományos és politikai viták kereszttüzébe kerültek. Ezek nyomán a konferencia célja az volt, hogy hozzájáruljon mind az elméleti vitákhoz, mind pedig a kapitalizmus kortárs modelljeivel kapcsolatos alkalmazott kutatások gyarapításához, különös tekintettel a zöld átmenetre, a strukturális változásokra és a társadalmi ellenálló képességre. Ezt a célt a kétnapos konferencián párhuzamosan futó paneleken elhangzó előadások és azokat követő viták szolgálták, többek között olyan témákban, mint iparpolitika, jóléti állam és zöld kapitalizmus.
A vitaindító plenáris előadást Andreas Nölke, a frankfurti Goethe Egyetem politikatudományi professzora és a Leibniz-i Pénzügyi Kutatóintézet (SAFE) vezető kutatója tartotta. Előadásában az „Államkapitalizmus vs. neoliberalizmus a globális pénzügyi rendben” címmel nemzetközi politikai gazdaságtani megközelítésben elemezte napjaink változásait. A 2024. október 24-i kazanyi BRICS-csúcstalálkozó fényében a vitaindító előadás nem is lehetett volna időszerűbb és aktuálisabb. A neoliberális globális pénzügyi renddel szembeni államkapitalista alternatíva lehetőségét és kilátásait tárgyalta egy olyan kiterjesztett elméleti keretben, amely a nemzetközi és az összehasonlító politikai gazdaságtan perspektíváit ötvözi. A gondolatébresztő és érdekes meglátásokat tartalmazó előadást heves vita követte az államkapitalista realitások előnyeiről és hátrányairól.
Az idei SVOC-konferencia egy kerekasztal-beszélgetésnek is otthont adott, amelynek témája „A de-risking kihívásai napjaink EU-Kína kapcsolatában” volt, és amelyet az Európai Unió, az Európai Politikai Központ (European Policy Centre) társfinanszírozott. A panelbeszélgetés Szunomár Ágnes (HUN-REN Világgazdasági Intézet) elnökölte, résztvevői az alábbi szakértők voltak: Varg Folkman (European Policy Centre), Andreas Nölke (Goethe Egyetem és Leibniz Institute for Financial Research SAFE), Samuel Rogers (The Open University) és Wolf Csaba (SEMCORP Hungary Ltd. alelnöke és a ChinaCham Hungary alelnöke). A másfélórás panel során a résztvevők megvitatták az EU-Kína kapcsolatok aktuális kihívásait és a ’de-risking’ (kockázatcsökkentés) lehetőségét, annak potenciális mértékét, miközben tudományos, politikai és vállalati nézőpontokat állítottak szembe egymással. A vita három fő kérdés köré szerveződött: 1. mit jelentett eddig valójában Európa számára a Kínával való kapcsolat „kockázatmentesítése”; 2. mi a helyzet most, amikor megalakult az új Európai Bizottság (Trumpot megválasztották és Magyarország is egyre nyitottabbá válik Kína irányába); és 3. hogyan nézhet ki reálisan egy megújult, átfogó európai Kína-politika? A kerekasztal-beszélgetést számos kérdés és hozzászólás követte, miközben intenzív vita alakult ki a jövőbeli kilátásokról.
A konferencia második napján a már említett párhuzamos panelek után egy plenáris kerekasztal-beszélgetésre, könyvbemutatóra is sor került. A „The Economics of Regional Integration” című könyv 2025-ben jelenik meg a neves Routledge kiadónál. A kötetet elsőként Nagy Sándor Gyula (Budapesti Corvinus Egyetem) mutatta be, aki a kötet szerkesztője és több fejezetének szerzője is. A könyv témaválasztását Palánkai Tibor professzor munkássága inspirálta. A szerzők azt kutatták, hogy a regionális integrációban való részvétel hogyan hat a tagállamok társadalmi-gazdasági fejlődésére (egyenként és egymáshoz viszonyítva). Oleg Tankovszkij (Nemzeti Közszolgálati Egyetem) bemutatta a szerzők által kidolgozott új módszertani keretet a regionális integráció hatékonyságának és a tagállamok integrációs profiljának mérésére. A kötet tíz esettanulmányt tartalmaz, amelyek négy kontinensen átívelő, összehasonlító elemzést nyújtanak ezekről a regionális integrációkról (Amerika, az Európai Unió, Afrika és Ázsia viszonylatában). E gazdag gyűjteményből Magasházi Anikó (Kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete) az ASEAN (Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége) esetét mutatta be, míg Nagy Sándor Gyula az Európai Unióra fókuszáló fejezetben kapott eredményekbe nyújtott betekintést. 
A könyvbemutatót mind az alkalmazott módszertanhoz, mind az esettanulmányok tapasztalataihoz kapcsolódóan intenzív vita követte.
A kétnapos konferencián közel 40 tudományos előadás hangzott el, két kerekasztal-beszélgetésre került sor, összesen mintegy 50 kutató részvételével, akik a világ tíz különböző országából érkeztek.
