A diverz társas kapcsolataink csökkenthetik az antidepresszánsok használatát
A pszichológusok és társadalomtudósok körében régóta ismert, hogy a hozzánk közel állók hozzájárulhatnak a mentális egészségünk megőrzéséhez, hiszen ezektől a szoros kapcsolatoktól várhatunk segítséget, ha baj van. Azonban a kérdés, hogy a mentális egészségünk függ-e a tágabb kapcsolatrendszerünktől is, mindeddig megválaszolatlan volt. Egy új kutatás 270 ezer egyén közösségi médiából származó kapcsolathálózata és antidepresszáns fogyasztási adata segítségével mutatta be, hogy a gyógyszerhasználat azoknál a betegeknél jobban csökken, akik diverz kapcsolathálózattal rendelkeznek. Ezek szerint a mentális egészséget javítja, ha a tág kapcsolatrendszerünkkel több közösséghez is tudunk csatlakozni. A neves Science Advances folyóiratban közölt eredmények akár új terápiás alkalmazások felé is utat nyithatnak.
Hatalmas pszichológiai szakirodalom állítja, hogy az társas kapcsolatok segítenek fenntartani a mentális egyensúlyt azáltal, hogy csökkentik a szorongást és a depressziót. Ehhez kapcsolódóan a társas segítségnyújtás, mint eszköz, a mentális zavarokra irányuló egészségügyi politika részévé vált néhány évtizeddel ezelőtt a fejlett országokban.
A korábbi kutatásokban ugyanakkor az adatok korlátozottsága miatt, ami a kérdőíves adatfelvétel következménye, jellemzően csak a legszorosabb kapcsolatokat tudták figyelembe venni. Kevesebb figyelmet kaptak az úgynevezett gyenge kapcsolatok (azok a kapcsolataink, akikkel ritkán találkozunk), annak ellenére, hogy ezek a kapcsolatok rendkívül fontosak például a gazdasági lehetőségekhez vagy az új ötletekhez való hozzáférés szempontjából.
Egy új kutatásban, ami a HUN-REN KRTK, a Corvinus Egyetem, az Umea Egyetem és Yale Egyetem együttműködésében valósult meg, magyarországi antidepresszáns fogyasztás 2011 és 2015 közötti adatait kötötték össze az iWiW kapcsolathálózat adataival. Az összekötés anonim módon történt, amire a Belügyminisztérium Tudományos Kutatási Etikai Bizottsága adott engedélyt. Ez az új adat 277 344 kisvárosi egyén kapcsolathálózatának és antidepresszáns fogyasztási adatait tartalmazza, ami a világon elsőként tette lehetővé komplex társadalmi hálózatok és a mentális egészség közötti összefüggések tanulmányozását.
„Megleptek minket az első eredmények, mert azt találtuk, hogy a kohézív hálózatokkal bíró egyének, azaz a sok erős kapcsolattal, de kevés gyenge kapcsolattal bírók nagyobb arányban szednek antidepresszánsokat, ami ellentmondott korábbi kutatásoknak” – fogalmazott Lengyel Balázs, a kutatásból készült tanulmány levelező szerzője, a HUN-KRTK csoportvezetője és a Corvinus Egyetem kutatóprofesszora. „Aztán rájöttünk, hogy nem elég pusztán a hálózatok szerkezetét vizsgálnunk, hanem azok földrajzi jellemzője segíthet jobban elkülöníteni az erős és gyenge kapcsolatokat.”
A kutatók ezután az egyének hálózataiban számszerűsítették a helyi kohéziót (local cohesion – LC), amely azt a tendenciát tükrözi, hogy az egyén városában lakó barátai ismerik-e egymást. emellett kiszámoltak egy térbeli diverzitás mutatót is, ami azt ragadja meg, hogy az egyén kapcsolódik-e sok másik városban lakó közösséghez. (1. ábra A)
„Azt találtuk, hogy kisebb valószínűséggel szednek antidepresszánst, akik vagy kohézív hálózatokkal rendelkeznek a lakóhelyük településén belül, vagy sokféle távoli közösséghez tudnak kapcsolódni.” – összegezte a tanulságokat Tóth Gergő, a HUN-REN KRTK és az Umea Egyetem tudományos munkatársa. A kutatás fontos eredménye, hogy az antidepresszánsok adagja a következő években jobban csökkent azoknál a betegeknél, akik diverz közösségekkel tudnak kapcsolódni. Ez utóbbi összefüggés az antidepresszánsok helyi elérhetőségének figyelembevétele után is fennáll, és a fiatal egyének esetében erősebb, mint az időseknél.
„Adataink nem teszik lehetővé, hogy ok-okozati összefüggésre következtessünk. A stressz, a depressziós tünetek és a szorongás közismerten akadályozzák a társas kapcsolatok kialakítását.” – világított rá a további kutatások szükségességére Bíró Anikó, a HUN-REN KRTK csoportvezetője.
A kutatók ugyanakkor azt gondolják, hogy az elemzett adatok nagy kiterjedése korábban nem dokumentált összefüggést jelez a társadalmi kapcsolatok térbeli sokfélesége és a mentális egészség között. Ezért szükség van a korábbi elméletek kiterjesztésére, és olyan kísérletekre, amelyek a gyakorlati alkalmazásokhoz szükséges, diverz hálózatok és mentális egészség közötti ok-okozati mechanizmusok feltárására alkalmasak, hiszen nem csak a közeli, hanem a távoli kapcsolatok is segíthetnek a lelki épségünk megőrzésében és a mentális betegségeink leküzdésében.
A tanulmány 2024 december 6-án jelent meg a Science Advances folyóiratban, és szabadon elérhető https://www.science.org/doi/10.1126/sciadv.adr0302 linken. A tanulmány társszerzője még Nicholas A. Christakis, a Yale Egyetem professzora, a társadalmi hálózatok egészséggel való összefüggéseinek vezető nemzetközi szaktekintélye. További információ a lengyel.balazs@krtk.hun-ren.hu email címen kérhető.
Antidepressant use in spatial social networks
Balázs Lengyel – Gergő Tóth – Nicholas A. Christakis and Anikó Bíró
Science Advances, 6 Dec 2024, Vol 10, Issue 49
