Látencia és felszínre kerülés kapcsolati erőszak esetén
Héra Gábor – Mészáros Zoltán – Füstös Mónika
Belügyi Szemle – Évf. 72 szám 11 (2024) – 2061-2076 – Megjelent 2024-11-24
Absztrakt
Cél: A tanulmány célja, hogy rámutasson a kapcsolati erőszakhoz köthető érintettség becslésének módszertani problémáira. Egyúttal információt kíván szolgáltatni arról, hogy kapcsolati erőszak esetén miért nem kerül sor feljelentésre.
Módszertan: A kutatók az Egységes Nyomozóhatósági és Ügyészségi Bűnügyi Statisztika rendszerében elérhető adatokra támaszkova ismertetik a kapcsolati erőszak sértettjeinek számát. Emellett egy Magyarország lakosságára vonatkozóan reprezentatívnak tekinthető társadalomtudományi kutatás eredményeit elemzik.
Megállapítások: Kapcsolati erőszak esetén a látencia mértéke magas. A látencia pontos mértékének meghatározását nehezíti, hogy a különböző adatgyűjtési módszerek és a különböző kutatási kérdések eltérő mértékű érintettséget mutatnak. A felszínre kerülés kapcsán a rendőrség szerepe meghatározó. A feljelentések elmaradásának kiemelt oka a bántalmazás miatt kialakult érzelmi állapot (ide értve a zavartságot és a szégyen érzetét), illetve az, hogy az áldozatok mások előtt titokban akarják tartani a bántalmazást.
Érték: A tanulmány rámutat arra, hogy eltérő adatgyűjtés és módszertan esetén eltérő becslés adható az áldozatok számára. A feljelentés elmaradásával kapcsolatos információ hozzájárulhat ahhoz, hogy a kapcsolati erőszak megelőzése és kezelése terén dolgozó szakemberek hatékonyabban végezzék munkájukat. Az eredmények ismeretében, ide értve elsősorban a férfi áldozatok magas arányszámát, további kutatási irányok jelölhetők ki.
Kulcsszavak: kapcsolati erőszak, rendőrség, látencia, felszínre kerülés
