hu / en

Elnéptelenedő falvak, növekvő városok és a Schengen-hatás – Így változott meg Közép-Európa népességszerkezete

2025.02.24. | 08:49

Horeczki Réka, Nagy Dávid és Lados Gábor cikke

Elnéptelenedő falvak, növekvő városok és a Schengen-hatás – Így változott meg Közép-Európa népességszerkezete

Horeczki Réka, Nagy Dávid, Lados Gábor

KRTK blog – Portfolio – 2025. február 22.

Az elmúlt két évtizedben az EU népessége jelentős változásokon ment keresztül, amelyek egyenlőtlen területi eloszlást mutatnak. Míg egyes tagországok, például Luxemburg, Málta és Írország lakossága jelentősen nőtt, addig több közép- és kelet-európai tagállam népességcsökkenéssel küzd. Cikkünk kiemelten a közép-európai térség vonatkozásában mutatja be a népességmozgások mögött húzódó okokat és azok következményeit. Régiónkon belül a schengeni övezet és az EU külső határain lévő területek folyamatosan vesztenek lakosságukból, az elvándorlás kettős: mind a központokba (nagyobb városokba), mind nyugati irányba.

Európa demográfiai térképe azt mutatja, hogy a városi lakosok arányának növekedése nagyrészt a vidéki elvándorlás és elnéptelenedés magasabb arányának tudható be, ami a falvakban és kisvárosokban, különösen a vidékiként besorolt területeken állandó fenntarthatósági kihívást jelent. Az ENSZ 2023-as előrejelzése szerint a vidék elnéptelenedése minden országban folytatódni fog, ahol a városlakók száma növekvő.