
Jóval több idénymunkás kell ugyanahhoz a szürethez
– Ezt teszi a klímaváltozás az agráriumban
Koós Bálint
HUN-REN KRTK blog Portfolio – 2025. február 16.
A mezőgazdaság a klímaváltozás által leginkább érintett ágazatok közé tartozik, ami drámai kérdéseket vet fel az élelmiszerellátás biztonságával, az agráriumban dolgozók megélhetésével, illetve tágabban a vidéki közösségek anyagi-kulturális viszonyainak fenntarthatóságával kapcsolatban. A klimatikus viszonyok változása miatt több kockázati tényező is felmerül: a termés mennyisége és minősége évről-évre mind kiszámíthatatlanabbá válik, rontva az ágazat jövedelmezőségét és csökkentve a munkaerő-keresletét. Annak vizsgálata, hogy a klímaváltozás miként hat a leginkább érintett – mező- és erdőgazdasági, illetve építőipari – munkavállalói csoportokra, csupán a 2010-es évektől került fókuszba. A témával kapcsolatos érdeklődés fokozódása azzal is összefüggésben lehet, hogy a pusztító hőhullámok egy elméleti jövőbeli lehetőségből fokozatosan hétköznapi valósággá váltak.
A klímaváltozás, különösen a hőmérséklet emelkedése két jól elkülönülő mechanizmuson keresztül fejti ki hatását a mezőgazdasági foglalkoztatásra.
- Egyrészt korábbi tanulmányok arra hívták fel a figyelmet, hogy bizonyos hőmérsékleti küszöbérték felett csökkenni kezd a munkavállalási hajlandóság, azaz munkaadói szempontból nehezebb a szükséges munkaerő biztosítása.
- Másrészt viszont a klímaváltozás nem csupán a munkaerő-kínálatot, hanem a munkatermelékenységet is befolyásolja. A klimatikus körülmények – kiemelten a hőmérséklet, páratartalom, illetve hősugárzás – munkatermelékenységre gyakorolt hatásával foglalkozó kutatások eredményeinek szintetizálása csupán az utóbbi két évtizedben indult meg.
Munkához a 20-25 fok az ideális hőmérséklet
A kutatások arra a következtetésre jutottak, hogy a munkatermelékenység tekintetében a 20–25 Celsius fokos környezeti hőmérséklet tekinthető ideálisnak, ettől a hőmérsékleti zónától bármilyen irányban eltérve, a munkatermelékenység csökken, s minél nagyobb az eltérés, annál nagyobb a munkatermelékenység csökkenése.
⮚ Tovább a teljes cikkre