Vonzó központoktól az elnéptelenedő végekig –
A népességdinamika területi különbségei Közép-Európa határtérségeiben, 2014–2020
Horeczki Réka – Nagy Dávid – Lados Gábor
Területi Statisztika, 2025, 65 (1): 97–132, 2025. januári szám
Az Európai Unió (EU) támogatáspolitikája révén számos ponton sikerült csökkenteni az országok közötti egyenlőtlenségeket, ugyanakkor nem tudott hozzájárulni a közép-európai országok peremterületeinek és vidéki térségeinek felzárkózásához. Az egyes régiók közötti egyenlőtlenségek nőttek, mind gazdasági, mind társadalmi tekintetben; a perifériára kerülés állandósul számos régióban, főként a határ menti területeken. Emiatt ezen téregységek esetében fontos a jelenleg is zajló folyamatok hátterének vizsgálata, azok eredőjének feltárása; így a kutatás első lépéseként a népességdinamika okainak kimutatása. A határ menti
régiók jellemzői: negatív demográfiai jellemzők, az országos átlagnál alacsonyabb gazdasági teljesítmény; a határok kutatása régóta a regionális tudomány egyik központi vizsgálati eleme. A határhelyzetből fakadó különbségek eltérő nézőpontok – közlekedés- és település-
földrajz, hálózatok, gazdaságfejlesztés, támogatás- és fejlesztéspolitika, népességdinamika, életszínvonal stb. – mentén közelíthetőek és magyarázhatóak. A szerzők kutatásukban az Interreg Central Europe1 programterületén vizsgálták meg a népességdinamika területi különbségeit, NUTS 3-as területi szinten, 2014 és 2020 között.
A tanulmány elemzései rámutatnak arra, hogy a peremhelyzetű régiók változatos demográfiai jellemzőkkel rendelkeznek, a határok típusaitól függően. Eltérő változások figyelhetők meg a vizsgált terület keleti – egyben az EU külső – határán és azon schengeni határoknál, ahol a
régi tagországok, illetve a 2004 után csatlakozottak találkoznak.
Kulcsszavak: népességdinamika, határ, periféria, demográfia, Közép-Európa
