Ettől függ, hogy kit zavarnak az országok közti
gazdasági egyenlőtlenségek
Gáspár Attila
HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont
Közgazdaságtudományi Intézet
A leggazdagabb országok egy főre jutó nemzeti jövedelme akár kétszázszor akkora is lehet, mint a legszegényebbeké. A nemzetközi együttműködésben készült kutatásom szerint ez azonban leginkább azokat zavarja, akiket a saját országának gazdasági egyenlőtlenségei is aggasztanak, illetve akik magukat szegényebbnek tartják a honfitársaikhoz képest. Hogy országuk vagy ők maguk egyébként ténylegesen mennyire szegények vagy gazdagok, az jóval kevésbé számít. A kutatás újabb bizonyítékot ad arra, hogy a gazdaság objektív valóságáról is mennyire szubjektív tényezők alapján gondolkodunk. 
A Nemzetközi Valutaalap becslése alapján a világ leggazdagabb országának egy főre vetített gazdasági teljesítménye mintegy kétszázszor akkora lesz idén, mint a legszegényebb ország hasonló mutatója (Luxemburg és Dél-Szudán). Mivel napjaink társadalmi, gazdasági, vagy akár természeti kihívásai ritkán állnak meg az országhatároknál (akár a globális értékláncok sérülékenységére, a nemzetközi migrációra, az éghajlatváltozásra gondolunk), nyilvánvaló, hogy ekkora gazdasági eltérések mellett hatalmas különbségek vannak abban is, hogy egy-egy ország mennyire képes szembenézni a saját kihívásaival.
Ez motiválta a Journal of Economic Inequality-ban nemrég megjelent tanulmányunkat. Ebben egy 31 országra kiterjedő adatbázison vizsgáltuk, hogyan függ össze az országokon belül megélt gazdasági egyenlőtlenség azzal, hogy mennyire tartják súlyosnak az emberek az országok közti gazdasági egyenlőtlenségeket.
⮚ Tovább a teljes cikkre
Az eredeti tanulmány itt olvasható.
