Háttérbe szorult klímavédelem – Így változtak meg a V4-ek prioritásai az energiaválság után
Vasárus Gábor László, Farkas Jenő Zsolt, Kovács András Donát, Kiss Emőke
A klímaváltozás társadalmi és környezeti hatásainak kezelése napjaink egyik legösszetettebb globális kihívása. Az éghajlati kockázatokkal összefüggésben a nemzeti kormányoknak ökoszisztéma-romlásra, természeti katasztrófákra, társadalmi-gazdasági átalakulásokra kell számítaniuk. A kihívások elleni küzdelemben és a klímavédelemben az Európai Unió egyfajta globális éllovasként pozícionálja magát. Ezt bizonyítják az olyan átfogó szakpolitikai dokumentumok, mint az Európai Zöld Megállapodás (2019) és a ‘Fit for 55’ csomag (2021), amelyek a klímasemlegesség elérését célozzák. Ebben a kontextusban sajátosnak mondható a kelet-közép-európai EU-tagállamok, különösen a Visegrádi Négyek (V4 – Csehország, Magyarország, Lengyelország, Szlovákia) klímapolitikai pozíciója (Bocquillon és Maltby, 2017; Skjærseth, 2021). A megújuló energiaforrásokra és a dekarbonizációra vonatkozó célkitűzéseik bizonyos tekintetben eltérőek az EU többi tagállamaitól, és a hagyományosnak tekinthető szén- és nukleáris energiatermelési módokhoz való ragaszkodásuk erős.
A 2022-es energiaválság fókuszba helyezte a V4-ek energiapolitikai törékenységét, miután a földgázfüggőség, az energiaárak robbanása és az energiaellátás biztonságának kérdése újraírta az uniós klímacélok megvalósíthatóságát, és mindezzel kapcsolatban akadályok és ellentmondások kerültek a felszínre. Ugyanakkor friss tanulmányok (pl. Riepl és Zavarská, 2023) rámutatnak, hogy egyértelmű pozitív jelek is mutatkoznak a zöld átállás felé, noha „számos akadály nehezíti az áttörést”. 
Cikkünk középpontjában a klímapolitikai paradigma (Climate Policy Paradigm) fogalma áll, amely alatt a szakirodalom a klímavédelem társadalmi szemléletét, az adott államok éghajlatváltozást érintő céljait és intézkedéseit érti (Vij et al., 2018). Vij és munkatársai megfogalmazásában a klímaparadigma az intézményesült klímaadaptációs elképzelések és stratégiák átfogó rendszere. A paradigma fogalma különböző aspektusokból értelmezhető; azaz a szemléleti keretek, megvalósítandó célok, eszközök, valamint az intézmények szintjén (Kern et al. 2014).
⮚ Tovább a teljes cikkre
