Absztrakt 2021. december 10.

Az Absztrakt a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont rendszeres tudományos hírlevele, amely közérthető és olvasmányos formában tájékoztat a központ három intézetében zajló munkáról, eredményekről, nyilvános programokról, közgazdaságtanról, regionális tudományról és a kapcsolódó tudományterületekről. Célunk, hogy betekintést nyújtsunk munkánkba és közelebb hozzuk a tudományt a mindennapi élethez.

Absztrakt letöltése pdf-ben

KRTK-interjú

Ott kell lenni az anyagban

Deák András György, a Világgazdasági Intézet tudományos főmunkatársa leginkább Oroszországgal kapcsolatos és energiapolitikai témájú kutatásairól ismert. 16 évesen a szülei Oroszországba küldték ottélő rokonaihoz, és ez a meghatározó élmény egy életre elfogulttá tette az orosz nyelvvel és kultúrával kapcsolatban. Később bejárt a Rajk Szakkollégiumba az új Oroszországot tárgyaló kurzusokra, és ösztöndíjas egyetemistaként számos volt szovjet utódállamban tanult. Mielőtt a Világgazdasági Intézetbe került, közel tíz évig a Magyar Külügyi Intézet munkatársaként az orosz külpolitikával foglalkozott, majd néhány évig a CEU EU Bővítési Intézetét vezette. Másik témája – az energiakutatás – felé a technológiai mélységek, a fizikai kémiai folyamatok egyértelműsége vonzotta.  Munkatársunkkal Siposs Zoltán beszélgetett. Tovább

Kutatások

A kockázati tőke és a magántőke helye a magyar gazdaságban

A Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület (HVCA) felmérése a 2009–2018 közötti adatokat elemezve közel 130 befektető közel 800 cégbe történt befektetését térképezte fel. A kutatás célja a Magyarországon aktív kockázati- (venture capital) és magántőke- (private equity) befektetési alapok gazdasági szerepének bemutatása. A 2008-as válságot követő időszakban a korábban domináns nemzetközi alapok jellemzően csökkentették magyarországi aktivitásukat. Ugyanakkor az állami, európai és privát tőkét is befektető szereplők fokozatosan, közvetve és közvetlenül mind nagyobb összeggel finanszíroztak egyre több tranzakciót. Karsai Judit (Közgazdaság-tudományi Intézet, KTI) és szerzőtársai az egyesület 30 éves fennállása alkalmából kiadott jubileumi évkönyvben mutatják be az átfogó kutatás eredményeit. A tanulmány a befektetők közvetlen vagy közvetett tulajdonában álló társaságok adatait vizsgálja, megismerhetők belőle többek között azok a becslések, amelyek az e vállalkozásokhoz befolyt árbevétel volumenére, a portfóliótársaságok által képviselt hozzáadott értékre és a társaságok által a költségvetésbe befizetett adóra vonatkoznak. Nem meglepő, hogy a kockázatitőke- és magántőkealapok a vizsgált években leginkább az infokommunikációs szektorban fejtették ki hatásukat, de a fogyasztási cikkek és szolgáltatások szektora, valamint az egészségügyi és biotechnológiai ágazat is jelentős összegű befektatéshez jutott. Karsai Judit és társszerzői egy másik tanulmányban a befektetések hozzáadott értékről, a „smart money”, azaz okostőke fogalmáról fejtik ki következtetéseiket. Tovább

A bérhányad alakulása Magyarországon és Európában

A bérhányad a munkajövedelemnek az összes hazai jövedelemhez viszonyított aránya. Az utóbbi időben megélénkült a nemzetközi érdeklődés a téma kutatása iránt, ami azzal magyarázható, hogy hosszú ideig tartó viszonylagos stabilitás után számos fejlett országban az elmúlt évtizedekben látványosan csökkenni kezdett a bérhányad. A szakmai diskurzus nagy figyelmet keltett mérföldköve volt Pikkety 2015-ben megjelent könyve, amelyben a bérhányad csökkenését a tőke/munka arány emelkedésével magyarázta, és a tőketulajdonosok és munkavállalók közötti növekvő jövedelmi egyenlőtlenségekre hívta fel a figyelmet. Kónya István, Krekó Judit és Oblath Gábor (KTI) Közgazdasági Szemlében megjelent tanulmánya a bérhányad magyarországi alakulását tárgyalja, régiós és európai összevetésben. Kitérnek az aggregált bérhányad mérése szempontjából problémát jelentő szektorok folyamataira, ilyen a mezőgazdaság, az ingatlanszektor és a közszféra. Vizsgálják továbbá a relatív árak szerepét a bérhányadok országok közötti összehasonlításában. Tovább

A várható élettartam és az elkerülhető halálozások

A várható élettartam magyarországi egyenlőtlenségeiben kiemelkedő szerepet játszanak az elkerülhető halálesetek, derül ki Bíró Anikó, Hajdu Gábor, Kertesi Gábor (KTI munkatársai) és Princz Dániel (Harvard University) Population Studies című folyóiratban megjelent tanulmányából. A kutatók a 45 éves korban várható élettartam tekintetében jelentős egyenlőtlenségeket tártak fel a különböző jövedelmű csoportok között, és kimutatták, hogy ezek az egyenlőtlenségek 1991–1996 és 2011–2016 között nőttek mind a férfiak, mind a nők esetében. A szerzők következtetései szerint az elkerülhető halálesetek száma csökkenthető többek között olyan szakpolitikai intézkedésekkel, mint az egészségmagatartás javítását célzó kampányok, az ellátáshoz való fizikai hozzáférés javítása, közlekedési lehetőségek nyújtása, illetve annak elősegítése, hogy a kisebb jövedelműek is időben hozzáférjenek a diagnosztikai és gyógyító egészségügyi szolgáltatásokhoz. Tovább

Mindfullness egészségi és viselkedési hatásai

Napjainkban egyre több kutatás állapítja meg a tudatos jelenléten alapuló stresszkezelő terápiák pozitív hatását olyan egészségügyi problémákra, mint például a visszatérő depresszió vagy a szorongás. A Mindfulness-Based Stress Reduction (MBSR) módszerét az 1970-es években fejlesztették ki a Massachusetti Egyetemen, és mára egy széles körben használt, jól ismert pszichológiai módszer lett, amelyről úgy tartják, hogy javítja az önkontrollt és csökkenti a stresszt. Bíró Anikó (KTI) és szerzőtársai 139 résztvevővel végeztek kísérletet, a módszer mérhető hatásainak feltárására, amelynek eredményeit a Plos One folyóiratban értékelték. A kísérletben a résztvevők fele MBSR-képzésben részesült, míg a másik felét dokumentumfilm-sorozat megtekintésére kérték, mindkettőt négy egymást követő héten keresztül. Egy sor saját bevallású és fiziológiai mérés (például kortizolszintmérés) segítségével alátámasztották, hogy az éberség tréningje valóban csökkenti az észlelt stresszt. A vizsgálat többi részére, a kockázatviselésre és az időpreferenciákon alapuló döntésekre – megtakarításra, tanulásba fektetett időre, egészségkárosító magatartásra – kifejtett hatásra ugyanakkor csak gyenge bizonyítékokat találtak. Tovább

Ingázás hatása a társadalmi befogadásra

Milliók ingáznak nap mint nap a világon, és utuk során szóba elegyednek kollégákkal, barátokkal vagy éppen ismeretlenekkel. Az ingázás elősegíti a különböző távoli területekről származó emberek keveredését, de hogy ennek van-e mérhető pozitív hatása a társadalmi befogadásra, arról eddig keveset hallhattunk. Bokányi Eszter, Juhász Sándor, Lengyel Balázs, a KTI Agglomeráció és társadalmi kapcsolathálózatok kutatócsoport tagjai, valamint Karsai Márton nemrég megjelent tanulmányában erre vonatkozó kutatásukról számolnak be. Fő kérdésük, hogy az amerikai nagyvárosokba ingázók utazási távolsága milyen hatással van a kapcsolathálózatuk összetételére, különös tekintettel a jövedelmi jellemzőkre. Kutatásukhoz Twitter-felhasználók online közösségi kapcsolatait vették alapul, és azt találták, hogy azok, akik az átlagosnál messzebb ingáznak, sokrétűbb egyéni kapcsolatokkal rendelkeznek, és ez az általános asszortatív – azaz hasonló a hasonlóhoz történő – kötödések mérsékelt csökkenésével is jár. A kutatás a szakpolitikai számára egyben azt a gondolatot is hordozza, hogy a távoli városrészek közötti közlekedés megkönnyítése elősegítheti az alacsony jövedelmű csoportok társadalmi befogadását. Tovább

Hatalmi és politikai játszmák az energiaátmenet során

Az éghajlatváltozás fokozódó veszélye gyors és hatékony fellépést igényel a társadalmaktól. A legújabb kutatások egyre inkább bizonyítják, hogy nem csupán a szén-dioxid-intenzív energiatermelés leépítéséről, hanem annak teljes felszámolásáról kell előbb-utóbb intézkedniük a gazdaságoknak. A Friends of the Earth Europe 2017-es jelentésében az áll, hogy a fosszilis tüzelőanyagoknak, beleértve a földgázt is, 2035 után nem lehet jelentős szerepük az EU 2°C-os energiarendszerében. Szabó John (Világgazdasági Intézet, VGI) Energy Research and Social Science-ben megjelent írása a földgázipari érdekeltségek reakcióit elemzi a fenti fejlemények tükrében. A szerző úgy találja, hogy az éghajlat-politikai intézkedések fokozódó szigora, a földgáz akár csak átmeneti tüzelőanyagként betöltött kulcsszerepének megkérdőjelezése, arra késztetheti az ágazat szereplőit, hogy változatos befolyásolási eszközökkel érjék el a status quo fenntartását, iparáguk túlélését. A tanulmány a diskurzusok fontosságára hívja fel a figyelmet, amelynek keretében a szektor szereplői ösztönzést nyerhetnek innovatív megoldások kifejlesztésére, energiaátmenetben betöltött jövőbeli szerepük átértelmezésére. Tovább

Hosszú távú gazdasági fejlődési utak Kelet-Közép Európában

Mint tudjuk a történelmi fejlődési utak válozatosak. A periférián lévő országoknak megvannak a lehetőségeik a felzárkózásra, mások elveszíthetik lendületüket, gyorsító és lassító periódusok válthatják egymást. Szanyi Miklós (VGI) és Szabó Gyula International Journal of Public Administrationben megjelent angol nyelvű cikke hat kelet-közép-európai ország fejlődési trendjét hasonlítja össze a magasan fejlett országok átlagával és három sikeresen felzárkózó országgal. A tanulmány módszertani újdonsága a burkoló görbék alkalmazása. A megközelítés Jánossy Ferenc hosszú távú gazdasági fejlődési trendvonal elméletére épít, amelyet a történelmi növekedési potenciál indikátoraként értelmez. A szerzők az kelet-közép-európai országok növekedési teljesítményét saját hosszú távú potenciáljukhoz is hasonlítják, és a fejlődési utakat a különböző történelmi korszakok főbb politikai berendezkedése fényében is értelmezik. Tovább

Élelmiszer-önrendelkezés Magyarországon

A Fordulat társadalomelméleti folyóirat legújabb száma az élelmiszer-önrendelkezés témáját dolgozza fel. Ebben a számban a KRTK kutatóinak több tanulmánya is olvasható, amelyek közül három tanulmányra az alábbiakban is felhívjuk a figyelmet.

Hiányzó láncszem a termelők és fogyasztók között

Magyarországon továbbra is több százezer többgenerációs mezőgazdasági háttérű termelő gazdálkodik hagyományos módon. Miközben az őstermelői termékeket előnyben részesítő fogyasztói réteg is megjelent, és egyre több az őket kiszolgáló alternatív élelmiszer-hálózat, azt látjuk, hogy ezek a hagyományos termelők nagyon alacsony számban képesek részt venni ezekben a hálózatokban, ráadásul az elmúlt évtizedekben a termelők és fogyasztók közti társadalmi távolság a korábbinál sokkal nagyobb mértékűre növekedett. A hagyományos termelők körében hiányzik az a tudás, amely szükséges az alternatív élelmiszer-hálózatokba való becsatlakozáshoz. Emiatt felértékelődött azon intézmények szerepe, amelyek képesek összekötni a két elváló alrendszert. Nemes Gusztáv (KTI) és szerzőtársai a Szövetség az Élő Tiszáért és a Nyíregyházi Kosárközösség működése alapján mutatja be, hogy miképpen képes egy ilyen intézmény betölteni a hiányzó láncszem szerepét. Tovább

A hazai élelmiszer-önrendelkezés feminista olvasata

Kép forrása

Mihály Melinda és Nagy Erika (RKI) a HerStory Kollektíva tagjaiként a hazai zöld- és feminista civil szerveződések körében tapasztalt közös célokra és a kutatásokban mutatkozó hiányosságokra reflektálnak többszerzős tanulmányukban. Az élelem-önrendelkezés fogalmát és gyakorlatát a vidéken élő és/vagy gazdálkodó nők szempontjából vizsgálják Magyarországon. A tanulmány három részben ötvözi az akadémiai és aktivista megközelítést. 1. Áttekinti a zöld- és feminista mozgalmak történetét és szakirodalmát. 2. Módszertanilag összefoglalja és elemzi a felvett félig strukturált interjúkat. 3. Ajánlásokat tesz a kollektív cselekvésre és a női közösségek szolidáris bázisának kialakítására. Tovább

Az élelemtermelés társadalmi és környezeti dilemmái

Velkey Gábor Dániel, Mihály Melinda (RKI) és Gál Izóra (SZIE) azokat a strukturális nyomásokat keresik, amelyek egy termelői szövetkezetet arra ösztönöznek, hogy a termelés költségeit részben fizetetlenül a munkavállalókra és részben a természetre hárítsa. Hogyan tud és hogyan kényszerül egy termelőket segítő ernyőszervezet helytállni a globális élelmiszer-gazdaság által támasztott strukturális nyomások között? Milyen társadalmi (munkaerőköltség csökkentése) és környezeti (talaj degradálása, környezetterhelés, műanyag- és vegyszerhasználat stb.) kizsákmányolási mechanizmusokhoz vezet a globális kapitalizmus keretei között történő termelői együttműködés? E kutatási kérdéseket 39 gazdával és a helyi döntéshozókkal készült félig strukturált interjúval és résztvevői megfigyelésen készített terepi jegyzetek – fóliákban dolgozó napszámosok és a csomagolóüzem munkatársai között töltött egy-egy munkanap – elemzésével igyekeznek megválaszolni. Tovább

A megosztáson alapuló gazdaság definíciójának egy lehetséges megközelítése

Az információrobbanás kora nem csupán mindennapi tevékenységeinket alakította át, de a Web 2.0. révén, az online tér kialakításával teret engedett a megosztáson alapuló gazdaság 21. századi térnyerésének. Mára nyilvánvalóvá vált, hogy az online platformokon lebonyolított tranzakciók társadalmi-gazdasági hatása messze túlmutat az eredeti törekvéseken és várakozásokon, és a folyamatok mélyebb megértése érdekében szükség van a jelenség átfogó elemzésére. Bálint Dóra (RKI) Tér és Társdalomban megjelent tanulmányából kiderül, hogy a téma kutatásának egyik legnagyobb kihívása a fogalom egységes, jól körülhatárolt definíciójának hiánya. A szerző tanulmányában a definíciók áttekintésével meghatározza azokat az alappilléreket, amelyek közös nevezőként szolgálhatnak a fogalom értelmezéséhez. Ezek közé tartozik egyrészt a magánszemélyek közvetlen összekapcsolása, másrészt a kihasználatlan kapacitások megléte, harmadrészt az átmeneti, ideiglenes hozzáférés, végül az online platform mint szervezőerő. Az alappillérek további kérdéseket és dilemmákat vetnek fel a fogalommal kapcsolatban, amelyeket a kutató tanulmányában részletesen bemutat. Tovább

A SARS-COV-2 vírus magyarországi terjedésének modellje

Lennert József (RKI) legújabb modellje az új típusú koronavírus-fertőzés első magyarországi hullámának tér- és időbeli lefutását mutatja be. A modellezéshez hatféle, a fertőzés átadására alkalmas társas érintkezési módot különböztet meg. A népességet koruk és gazdasági aktivitásuk alapján nyolc aktivitási csoportba osztja, az egyes aktivitási csoportok eltérő mértékben vesznek részt a definiált társas érintkezési formákban. A fertőzésterjedés vizsgálatához tizenkét forgatókönyvet alakít ki, amelyek eltérhetnek aszerint, hogy mekkora a feltételezett kiinduló reprodukciós ráta, a külföldi forrásból származó fertőzések az ország mely részén jelennek meg, hogy a modellfuttatás során életbe lépnek-e fertőzést korlátozó szabályok, és ha igen, a fertőzés kezdetétől számítva milyen késéssel. A korlátozásokat nem tartalmazó forgatókönyvek az elvárható exponenciális görbét rajzolják ki, hatnapos duplázódással. A kapott eredmények a munkahelyen történő fertőzések elsődleges szerepét mutatják, ezt követi az iskolai, illetve a háztartáson belüli terjedés. A modellezés területi eredményei alapján a fertőzés elsősorban a nagy földrajzi távokat is áthidalni képes hierarchikus diffúzióval terjed, azaz például egy faluból terjedő vírus a nagyvárosban erősebben fejti ki hatását, mint az adott kistelepülésen belül vagy annak közvetlen szomszédságában. Emellett az ingázási kapcsolatoknak is jelentős hatása figyelhető meg. A bevezetett korlátozások elsősorban a hierarchikus diffúziós terjedést gátolták meg, és megnövelték a háztartáson belüli fertőzésátadás relatív jelentőségét. A kapott eredmények a Tér és Társadalomban olvashatók. Tovább

Mit jelent lakni? Egy hajléktalan ember identitás keresése

Németh Krisztina (RKI) Marginalizáció és immobilitás: a habitus dinamikája című posztdoktori kutatásában különféle vidéki városokhoz kötődő marginalizált mikroterekben vizsgálja a térbeli és társadalmi elszigetelődés, a mobilitás és immobilitás összefüggéseit, a marginalizált térhez kötődés mintázatait, illetve e tapasztalatok habitusra, aspirációkra és boldogulási stratégiákra gyakorolt hatásait. Ezeket az összefüggéseket családtörténeti interjúkon keresztül próbálja értelmezni a szerző. Kutatásának egyik terepe egy nagyobb vidéki város erősen zárt elszigetelt tere, ahol a szociális bérlakások legalsó szegmensét alkotó bérlők, intézményes ellátásban részesülő hajléktalanok és önkényes lakásfoglalók élnek. Ebből a térből kivezető utakat követve jutott el Helénhez, aki több mint 10 évet töltött hajlékszállón, mielőtt szociális munkások segítségével 2019-ben szociális bérlakáshoz jutott. A felvett interjú és a felvétel körülményeinek elemzését a Kultúra és Közösség különszámában olvashatjuk. Tovább

Színes statisztika

Nyugdíj és várható élettartam

Forrás: Molnár D. L.–Hollósné Marosi, J. (2015): Az öregségi nyugdíjasok halandósága. A nyugellátási összeg, a nyugdíjazási életkor és a halandóság összefüggései Magyarországon, 2004–2012. Közgazdasági Szemle, 62:12, 1258–1290. o.
Cikk: Simonovits András, 2021. december 9., portfolio.hu
Infografika: Zsubori Ervin

Vidéki ingatlanárak alakulása a járvány időszaka alatt

Forrás: Kovalcsik Tamás, Nagy Gábor, 2021. szeptember 22. portfolio.hu
Infografika: Zsubori Ervin

Sajtószemle

Kornai Jánosra emlékezik Eric Maskin Nobel-díjas közgazdász, 2021.december 3., Közgazdaság-tudományi Intézet honlapja

KRTK blog – Portfolio.hu

A KRTK a Portfolio.hu pénzügyi gazdasági hírportállal együttműködésben közös blogot indított, ahol a KRTK kutatói közzéteszik gazdaságelemzési írásaikat.

Itt a szomorú igazság a magyar nyugdíjasokról: minél gazdagabb valaki, annál tovább él Simonovits András, 2021. december 9.

Segítik-e a rangsorok az optimális döntést, ha nagy a tét? Samu Flóra, 2021. december 1.

Milliókat ad a kormány a családoknak – de még így is sokkal kevesebbet, mint a többi európai ország Artner Annamária, 2021. november 27.

Tényleg nő a kizsákmányolás, ha a munkavállalók részesedése csökken? A bérhányad alakulása Magyarországon Kónya István, Krekó Judit, Oblath Gábor, 2021. november 16.

Kinek adatik meg a lehetőség Magyarországon, hogy meghódítsa a külpiacokat? Halpern László, 2021. november 8.

Te akarsz Európai Egyesült Államokat? Most elmondhatod a véleményed – és az EU vezetői kötelesek meghallgatni Brucker Balázs, 2021. október 28.

Mi is az a populizmus, ami manapság szitokszóvá vált? Szanyi Miklós, 2021. október 24.

A multi tényleg többet fizet, de nemcsak ezért éri meg ott dolgozni Boza István, Köllő János, 2021. október 17.

Meglepő dolog történik a kiadó lakásokkal Magyarországon: mutatjuk, melyik városban szálltak el legjobban az árak Kovalcsik Tamás, Nagy Gábor, 2021. október 5.

Nyitott humánerőforrás-gazdálkodás: ökoszisztémák a munkaerőpiacon (is) Szalavetz Andrea, 2021. október 1.

Tényleg versenyeznek egymással a magyarok, vagy képesek vagyunk együttműködni? Itt a válasz Khayouti Sára, Kiss Hubert János, Horn Dániel, 2021. szeptember 26.

Ábrákon mutatjuk, mit művelt a magyar nagyvárosok lakásáraival a koronavírus-járvány Kovalcsik Tamás, Nagy Gábor, 2021. szeptember 22.

VGI Blog

 Britek bajban? Somai Miklós, 2021. október 20.

A globális kapitalizmus kritikája egy gazdaságföldrajzos szemével – Eric Sheppard: „Limits to Globalization – Disruptive Geographies of Capitalist Development” című könyvének recenziója Lakócai Csaba, 2021. október 12.

KTI Blog

Madarász Aladár nemzetközi sajtószemléje

Az AEA 2022-es virtuális évi konferenciájának programja – The ASSA 2022 Virtual Annual Meeting will be held on January 7-9, 2022 (Friday, Saturday, Sunday). American Economic Association

Modernizáció és Kína évszázados “megalázása” – Modernisation and China’s ‘century of humiliation’Wolfgang Keller, Carol Shiue, 2021. december 5. – VOX EU CEPR

Az EU cégek és a koronavírus-válság – EU firms and the COVID crisis: So far so good, but uncertainty, lack of skills, and pockets of vulnerability remain Debora Revoltella, Julie Delanote, Tessa Bending, 2021. december 3.– VOX EU CEPR

A kínálati láncok zűrzavara –The Supply-Chain Mess Daron Acemoglu, 2021. december 2. – Project Syndicate

A Fed bézs-könyve – Fed’s Beige Book: “Economic activity grew at a modest to moderate pace” Bill McBride, 2021. december 1. – Calculated Risk

Miért legyen a központi banknak digitális pénze? – Why Central Bank Digital Currencies?
Raphael Auer, Jon Frost, Michael Lee, Antoine Martin, and Neha Narula, 2021. december 1. – Liberty Street Economics

Az amerikai palaolaj-kitermelés lassú feléledése problémát okoz a járvány utáni olajpiacon – US Shale Patch’s Lackluster Recovery is a Problem for the Post-COVID Oil Market Rory Johnston, 2021. november 30. – Commodity Context

A Twitternek új vezetője van – lesz-e új üzleti modell? – Twitter Has a New CEO; What About a New Business Model? Ben Thompson, Posted on Tuesday, 2021. november 30. – Stratechery

A főnökök által terjesztett inflációs sztorit leleplezi a zsíros profit –Fattest Profits Since 1950 Debunk Wage-Inflation Story of CEOs Matthew Boesler, Joe Deaux, Katia Dmitrieva, 2021. november 30. – Bloomberg

Az USA félévszázados iparpolitikájának tanulságai – Lessons learned from half a century of US industrial policy Gary Clyde Hufbauer and Euijin Jung, 2021. november 29. – Peterson Institute for International Economics

Vége a szabad pénz korának – The End of Free Money Hans-Werner Sinn, 2021. november 29. – Project Syndicate

A Nobel-díjas portfolió elmélet segít a korallzátonyok megmentésében – Nobel-winning stock market theory used to help save coral reefs Karen McVeigh, 2021. november 28. – The Guardian

Élénk vita a veszteségkerülésről a társadalomtudósok között – Among Social Scientists, a Vigorous Debate Over Loss Aversion, Michael Schulson, 2021. november 15. – UNDARK

Programajánló

2021. december 9–10. Global Value Chains and Multinational Corporations – how do they relate? nemzetközi workshop, VGI

2021. december 21–22. Magyar Közgazdaságtudományi Egyesület éves konferenciája és Kézdi Gábor emléknap, a részvétel MKE tagsághoz kötött, az emléknapon való részvétel ingyenes, regisztáció itt

2022. január 13. 13.00 – 15.00 Telegdy Álmos: Credit Constrained Firms and Government Subsidies: Evidence from a European Union Program KTI szeminárium

2022. január 20. 13.00 – 15.00 Arieada Muco (CEU): The Xerox Effect: Communication Technologies and Political Actions in Autocracy KTI szeminárium

2022. február 3. 13.00 – 15.00 Lengyel Balázs: Understanding hesitancy with revealed preferences across COVID-19 vaccine types KTI szeminárium

Írta és szerkesztette: Balabán Zsuzsa Olvasószerkesztő: Patkós Anna Publikációk szolgáltatásával közreműködött: Bálint Éva, Miátovics Csilla

Feliratkozás/Leiratkozás