Keresés
Keresés
Close this search box.

hu / en

Johannes Wachs és szerzőtársai tanulmánya megjelent a Nature Communications szakfolyóiratban Tovább olvasom

Tovább olvasom

Egyre kedveltebbek az ukrán divattervezők – De kinőheti-e összeszerelő üzem jellegét az ország textil- és ruhaipara? Dobos Emese blogcikke Tovább olvasom

Tovább olvasom

Gibárti Sára könyvfejezete megjelent a TÜRKİYE at 100 - One hundred years of the Republic of Türkiye című e-bookban Tovább olvasom

Tovább olvasom

A magyar feldolgozóipar technikai hatékonysági vizsgálata - Bareith Tibor, Baráth Lajos és szerzőtársuk tanulmánya a Közgazdasági Szemlében Tovább olvasom

Tovább olvasom

Az iskolaválasztás dilemmái kisvárosi környezetben - Geambasu Réka, Kovai Cecília és Szőke Alexandra írása a KRTK blogban Tovább olvasom

Tovább olvasom

Benedek Zsófia: Látlelet a magyarországi bevásárlóközösségekről - a cikk megjelent a Kultúra és Közösség folyóiratban Tovább olvasom

Tovább olvasom

James W. Scott: Visszatekintve a regionalizációra – mit tanulhatunk belőle? – székfoglaló előadás

 

James W. Scott:

Visszatekintve a regionalizációra – mit tanulhatunk belőle?


Székfoglaló előadás


Időpont: 2022. október 5., 11:00 óra
Helyszín: MTA Székház, Kisterem, 1051 Budapest, Széchenyi István tér 9.

Meghívó

A regionalizáció a területi politika befolyásos paradigmája volt, amely a 20. század végének globális átalakulásával jelent meg. Bár meglehetősen összetett elképzelésként jelent meg, alapfeltevése a következő volt: a globalizáció kezelése érdekében a nemzetállamoknak „át kell méretezniük” a területi közigazgatást, és a meglévő formális szervezeti egységek közötti köztes kormányzati szintek létrehozásával a „régiót” kell előnyben részesíteniük. Ezt az elképzelést támogatta a városrégiók és a globális városok növekvő nemzetközi jelentősége, amelyek a nemzetállamoknál dinamikusabbnak, rugalmasabbnak és hatékonyabbnak bizonyultak a növekedés előmozdításában. A regionalizáció támogatói közé tartozott az EU, a Világbank, az IMF és számos befolyásos agytröszt. Számos európai, észak- és dél-amerikai országban valósultak meg régióépítési projektek különböző léptékben és különböző fejlesztési célokkal. A 2000-es évek eleji fénykora óta azonban a regionalizáció nagyon csendes és szerény életet él. Számos, a reformok és kísérletek időszakában létrehozott „projektrégió” az állam tervezési egységeivé degradálódott, és alacsony stratégiai hatással bír. A regionalizáció tehát kudarcot vallott? Miért veszítette el a regionalizáció a politikai lendületét? Tanulhatunk-e valamit ebből a területi politikai kísérletből? Előadásomban nemzetközi összehasonlítások és különösen Magyarország saját regionalizációs folyamata alapján azonosítom a több mint három évtizedes régióépítés néhány tanulságát.