Keresés
Keresés
Close this search box.

hu / en

Egyre kedveltebbek az ukrán divattervezők – De kinőheti-e összeszerelő üzem jellegét az ország textil- és ruhaipara? Dobos Emese blogcikke Tovább olvasom

Tovább olvasom

Gibárti Sára könyvfejezete megjelent a TÜRKİYE at 100 - One hundred years of the Republic of Türkiye című e-bookban Tovább olvasom

Tovább olvasom

A magyar feldolgozóipar technikai hatékonysági vizsgálata - Bareith Tibor, Baráth Lajos és szerzőtársuk tanulmánya a Közgazdasági Szemlében Tovább olvasom

Tovább olvasom

Az iskolaválasztás dilemmái kisvárosi környezetben - Geambasu Réka, Kovai Cecília és Szőke Alexandra írása a KRTK blogban Tovább olvasom

Tovább olvasom

Benedek Zsófia: Látlelet a magyarországi bevásárlóközösségekről - a cikk megjelent a Kultúra és Közösség folyóiratban Tovább olvasom

Tovább olvasom

Elek Péter és szerzőtársai új egészség-gazdaságtani cikke megjelent a European Journal of Public Health folyóiratban Tovább olvasom

Tovább olvasom

KTI Szeminárium: Csurilla Gergely – Az olimpiai rendezéssel járó kiugró olimpiai teljesítmény vizsgálata eltérő módszerekkel

Az előadásra hibrid formában kerül sor zoom felületen, illetve személyesen a K.11-12 terem; 2024. március 28.-án 13:00-tól.

Előadó: Csurilla Gergely

Cím: Az olimpiai rendezéssel járó kiugró olimpiai teljesítmény vizsgálata eltérő módszerekkel

Abstract: Az olimpiákon a házigazda ország korábbi teljesítményéhez képest jellemzően jelentősen több érmet szokott szerezni. A szakiordalomban ezt házigazda hatásnak nevezik, amelyre korábban már sokan találtak empirikus bizonyítékot. Viszont a tanulmányok nagy része a házigazda országok éremtöbbletét aggregáltan vizsgálta csak, miközben a házigadák teljesítménye meglehetősen heterogén. Ráadásul a hatás időtartamával már jóval kevesebb tanulmány foglalkozott, miközben ez egy rendkívül fontos szempont lehet egy ország olimpiai pályázata támogatása mellett. Tanulmányunkban arra keressük a választ, hogy a házigazda országoknak valóban kiugró teljesítménye van éremszerzés szempontjából, valamint ez a hatás meddig érvényes. A kérdést két különböző módszerrel vizsgáljuk meg. Első körben a szakirodalomban használt regressziós elemzést végzünk el, viszont a korábbiakhoz képest az aggregált házigazda változó helyett külön változókat készítünk a házigazda országokhoz. Második körben szintetikus kontroll módszerrel esettanulmányszerűen elemezzük az elmúlt nyári olimpiai játékok házigazdáinak teljesítményét, külön kitérve az olimpiai rendezés utáni időszakra is.