Államháztartási kiadások alakulása populista kormányok alatt Kelet-Közép-Európában
Benczes István — Szijártó Norbert
Közgazdasági Szemle – LXXI. évf., 2024. október (1001—1031. o.) , Tanulmány
A 2010-es évektől indulóan populista fordulat zajlott le Kelet- Közép-Európa országaiban, amelynek eredményeképpen a populista erők a végrehajtó hatalom szintjén is megjelentek. A populista kormányzást a szakirodalom a költségvetési korlátot figyelmen kívül hagyó, felelőtlen költségvetési politikával, továbbá a társadalmat tudatosan megosztó jövedelem-újraelosztó államháztartási politikával azonosítja. A 2010 és 2022 közötti időszakot átfogó vizsgálatunk azt mutatta, hogy a régió populista kormányai – általánosságban – nem éltek a deficitfinanszírozás és az államadósság-generálás lehetőségével, nem voltak kevésbé fegyelmezettek, mint nem populista társaik. A kormányra került populista pártok ugyanakkor tudatosan nyúltak a jövedelem-újraelosztás eszközéhez az államháztartás kiadási oldalán. Ám az egyes populista kormányok preferenciái akár jelentős mértékben is eltérhettek egymástól, vagyis nem lehet egyértelműen azonosítani valamifajta populista költségvetési programot a régióban.
Vállalati energiahatékonyság a gyakorlatban.
Egy magyarországi kismintás elemzés tanulságai
Jóna László — Szemerédi Eszter
Közgazdasági Szemle – LXXI. évf., 2024. október (1079—1099. o.) , Műhely
Az Európai Unió által meghatározott klímasemlegességi cél minden tagországtól megköveteli, hogy csökkentse energiafogyasztását. A tagállamok – így Magyarország is – kiemelt figyelmet fordítanak a vállalkozások energetikai korszerűsítésének ösztönzésére. Kutatásunk az ezer főnél nagyobb nagyfogyasztó vállalatok által végrehajtott energiahatékonysági intézkedéseket vizsgálja, aminek alapját a 2017 és 2021 között online elérhető vállalati energiahatékonysági jelentések, valamint a vállalatok energetikai szakembereivel és energetikai szakértőkkel készített strukturált interjúk adják. Az adatszűkítéssel kapott, 24 vállalatot tartalmazó minta nem tekinthető reprezentatívnak, de elemzése alapján kiderült, hogy a vizsgált öt évben a leggyakrabban alkalmazott intézkedési forma a munkavállalói szemléletformálás és a világítás korszerűsítése volt. A négy vállalati és két szakértői megkérdezés alátámasztotta, hogy a vállalatok a rövid és középtávon megtérülő beruházásokat részesítik előnyben. Tulajdonosi struktúra és tevékenységi terület szerint a végrehajtott intézkedések típusai eltértek egymástól. Az energiahatékonysági intézkedések fő mozgatórugója a költségcsökkentés volt, amit fenntarthatósági szempontok – például a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése – egészítettek ki.
