City.hu Várostudományi Szemle – 2024/2
Paks, mint helyi gazdasági központ: szigetszerű működés vagy integráló erő?
Zsibók Zsuzsanna
Absztrakt
Paks és környéke Magyarországnak egy sajátos térsége, gazdasági szempontból szinte
minden mutató tekintetében kiemelkedik a környezetéből, néhány tekintetben országos összehasonlításban is. A város, mint a Paksi Atomerőmű Zrt. helyszíne, gazdasági magterületként működik, ahol az energiatermeléshez kapcsolódóan különböző, magas hozzáadott értékű tevékenységek koncentrálódnak, melyek erősítik a helyi gazdaságot és az ott élők jövedelmét. Az erőmű jelenléte és a fejlesztések által generált beruházások hosszú távon is stabilizálják a város gazdasági helyzetét, ami egyfajta szigetszerű gazdasági fejlődést biztosít egy egyébként kevésbé dinamikus vidéki térségben. Jelen tanulmányban Paks és környékének gazdasági erejét tekintjük át, figyelemmel a város és környéke közötti fejlettségi különbségekre. A Központi Statisztikai Hivatal megyei és településszintű adatait használjuk fel és egy a szakirodalomban elismert módszert használunk a helyi gazdasági erő számszerűsítésére. Eredményeink azt jelzik, hogy Paks és környékének viszonya úgy jellemezhető, mint egy erős gazdasági centrum visszafogott dinamikával és térben igencsak korlátozott túlcsorduló hatásokkal.
Kulcsszavak: szocialista iparvárosok, helyi gazdaságfejlesztés, területi egyenlőtlenségek, város-vidék kapcsolatok
Az egykori szocialista iparvárosok eltérő utat jártak be a rendszerváltozás óta eltelt három és fél évtizedben. A gazdasági átmenet sikeres modelljeinek tekintett újraiparosodó és/vagy a helyi ipart sikeresen újra pozicionáló települések a formálódó európai (globális) félperiféria részévé váltak. Az új fejlődési pályák hátterében a kelet-közép-európai térségre fókuszáló kutatások olyan helyi érdekközösségeket azonosítottak, amelyek létrejöttét a strukturális válság, a politikai térvesztés, az elvándorlás, a helyi erőforrások zsugorodása ösztönözte. A tanulmányban arra keressük a választ, hogy (1) az ipari szerkezetváltásban, a helyi értékek mozgósításában és megóvásában mely szereplők töltöttek be meghatározó, innovatív szerepet, hogyan változott egymáshoz fűződő viszonyuk, (2) mozgásterüket mennyiben és milyen módon határozta meg a városok szocialista iparvárosi múltja, a helyi társadalmi viszonyok, ezek beágyazottsága az átalakuló hatalmi geometriákba, illetve (3) a helyi gazdaság és társadalom függő helyzete hogyan változott, értelmeződött újra az átmenet válsága, a 2000-es évektől kibontakozó perifériás iparosítás, illetve az állam változó térbeli szerveződése eredményeképpen. A fenti folyamatokat kritikai politikai gazdaságtani megközelítésben, a cselekvő-(agency-) fókuszú gazdaságföldrajzi kutatások eredményeit felhasználva elemezzük egy tiszaújvárosi esettanulmányon keresztül.
Kulcsszavak: szocialista iparvárosok, ipari periféria, cselekvő-fókuszú kutatások
