Rendszerszintű hiba, strukturális illúzió
– Miért hibás a HUN-REN humán kutatóközpontok ELTE-hez csatolása?
Az intézményi reformok világában nem ritka, hogy a változtatásokat tetszetős jelszavakkal, hangzatos modernizációs ígéretekkel és látszólagos nemzetközi példákkal indokolják. Azonban a felszín alatt gyakran nem csupán adminisztratív átrendeződés zajlik, hanem olyan rendszerszintű átalakítás, amelynek logikai megalapozottsága, tudománypolitikai indokoltsága, hosszú távú következményei súlyos kérdéseket vetnek fel. A HUN-REN törvény szerint „A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat (a továbbiakban: HUN-REN) küldetése, hogy az általa végzett tudományos kutatásokkal és innovációs tevékenységekkel hozzájáruljon új tudományos eredmények létrehozásához, ezáltal a magyar gazdaság és az egész magyar nemzet előtt álló társadalmi, gazdasági és környezeti kihívások megoldásához.” Ez a misszió világosan kifejezi, hogy a HUN-REN célja nem csupán tudományos kiválóság, hanem a magyar társadalom, gazdaság és környezet kihívásaira adott válaszok keresése is, vagyis széles társadalmi felelősségvállalás.
(…)
Egy tudományos vagy szervezeti reform sosem lehet öncélú: csak akkor indokolt, ha a változás célja, eszköze és várt eredménye között világos, logikailag koherens összefüggés áll fenn. Jelen esetben a „fókuszáltság” homályos jelszava valójában csak elfedi, hogy a döntés nem racionális, hanem improvizatív.
