Keresés
Keresés
Close this search box.

hu / en

A sok hús árt a klímaváltozásnak - Fertő Imre a Hír TV Napindító adásának vendége volt Tovább olvasom

Tovább olvasom

Ethical Entrepreneurial Leadership and Corporate Sustainable Development - Podruzsik Szilárd és Thabit Atobishi cikke megjelent az MDPI Sustainability folyóiratban Tovább olvasom

Tovább olvasom

Három pillér, egy cél: A közös európai védelem megteremtésének kihívásai és lehetőségei - Koller Boglárka és Éltető Andrea cikke megjelent a Külgazdaságban Tovább olvasom

Tovább olvasom

Pályázati felhívás munkaügyi előadó munkakör betöltésére az ELTE Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontba Tovább olvasom

Tovább olvasom

Az embert kiváltó AI-ügynökök tömeges megjelenésével járhat a mesterséges intelligencia harmadik korszaka? Szalavetz Andrea írása a KRTK blogban Tovább olvasom

Tovább olvasom

Csurilla Gergely tanulmányával 2. helyezést ért el a rangos New Researcher Award pályázaton Tovább olvasom

Tovább olvasom

KTI Szeminárium: Csurilla Gergely – Az olimpiai rendezéssel járó kiugró olimpiai teljesítmény vizsgálata eltérő módszerekkel

Az előadásra hibrid formában kerül sor zoom felületen, illetve személyesen a K.11-12 terem; 2024. március 28.-án 13:00-tól.

Előadó: Csurilla Gergely

Cím: Az olimpiai rendezéssel járó kiugró olimpiai teljesítmény vizsgálata eltérő módszerekkel

Abstract: Az olimpiákon a házigazda ország korábbi teljesítményéhez képest jellemzően jelentősen több érmet szokott szerezni. A szakiordalomban ezt házigazda hatásnak nevezik, amelyre korábban már sokan találtak empirikus bizonyítékot. Viszont a tanulmányok nagy része a házigazda országok éremtöbbletét aggregáltan vizsgálta csak, miközben a házigadák teljesítménye meglehetősen heterogén. Ráadásul a hatás időtartamával már jóval kevesebb tanulmány foglalkozott, miközben ez egy rendkívül fontos szempont lehet egy ország olimpiai pályázata támogatása mellett. Tanulmányunkban arra keressük a választ, hogy a házigazda országoknak valóban kiugró teljesítménye van éremszerzés szempontjából, valamint ez a hatás meddig érvényes. A kérdést két különböző módszerrel vizsgáljuk meg. Első körben a szakirodalomban használt regressziós elemzést végzünk el, viszont a korábbiakhoz képest az aggregált házigazda változó helyett külön változókat készítünk a házigazda országokhoz. Második körben szintetikus kontroll módszerrel esettanulmányszerűen elemezzük az elmúlt nyári olimpiai játékok házigazdáinak teljesítményét, külön kitérve az olimpiai rendezés utáni időszakra is.