Keresés
Keresés
Close this search box.

hu / en

Cultural Homophily and Collaboration in Superstar Teams - Békés Gábor és Gianmarco I. P. Ottaviano cikke Tovább olvasom

Tovább olvasom

The effect of air pollution on fertility in 657 European regions - Szabó-Morvai Ágnes és szerzőtársa tanulmánya Tovább olvasom

Tovább olvasom

Zsibók Zsuzsanna Paksról, Nagy Erika Tiszaújvárosról ír a CITY.HU várostudományi szemlében Tovább olvasom

Tovább olvasom

Valóban növelik az agrár-környezetvédelmi programok az öko-hatékonyságot? Tovább olvasom

Baráth Lajos, Bakucs Zoltán, Benedek Zsófia és Fertő Imre cikke a KRTK blogban Tovább olvasom

Egyed Ildikó, Horeczki Réka és Rácz Szilárd tanulmánya megjelent az Észak-magyarországi Stratégiai Füzetekben Tovább olvasom

Tovább olvasom

Bodor Ákos és Grünhut Zoltán összehasonlító elemzése a Metszetek társadalomtudományi folyóiratban Tovább olvasom

Tovább olvasom

KTI Szeminárium: Csurilla Gergely – Az olimpiai rendezéssel járó kiugró olimpiai teljesítmény vizsgálata eltérő módszerekkel

Az előadásra hibrid formában kerül sor zoom felületen, illetve személyesen a K.11-12 terem; 2024. március 28.-án 13:00-tól.

Előadó: Csurilla Gergely

Cím: Az olimpiai rendezéssel járó kiugró olimpiai teljesítmény vizsgálata eltérő módszerekkel

Abstract: Az olimpiákon a házigazda ország korábbi teljesítményéhez képest jellemzően jelentősen több érmet szokott szerezni. A szakiordalomban ezt házigazda hatásnak nevezik, amelyre korábban már sokan találtak empirikus bizonyítékot. Viszont a tanulmányok nagy része a házigazda országok éremtöbbletét aggregáltan vizsgálta csak, miközben a házigadák teljesítménye meglehetősen heterogén. Ráadásul a hatás időtartamával már jóval kevesebb tanulmány foglalkozott, miközben ez egy rendkívül fontos szempont lehet egy ország olimpiai pályázata támogatása mellett. Tanulmányunkban arra keressük a választ, hogy a házigazda országoknak valóban kiugró teljesítménye van éremszerzés szempontjából, valamint ez a hatás meddig érvényes. A kérdést két különböző módszerrel vizsgáljuk meg. Első körben a szakirodalomban használt regressziós elemzést végzünk el, viszont a korábbiakhoz képest az aggregált házigazda változó helyett külön változókat készítünk a házigazda országokhoz. Második körben szintetikus kontroll módszerrel esettanulmányszerűen elemezzük az elmúlt nyári olimpiai játékok házigazdáinak teljesítményét, külön kitérve az olimpiai rendezés utáni időszakra is.