Keresés
Keresés
Close this search box.

hu / en

Cultural Homophily and Collaboration in Superstar Teams - Békés Gábor és Gianmarco I. P. Ottaviano cikke Tovább olvasom

Tovább olvasom

The effect of air pollution on fertility in 657 European regions - Szabó-Morvai Ágnes és szerzőtársa tanulmánya Tovább olvasom

Tovább olvasom

Zsibók Zsuzsanna Paksról, Nagy Erika Tiszaújvárosról ír a CITY.HU várostudományi szemlében Tovább olvasom

Tovább olvasom

Valóban növelik az agrár-környezetvédelmi programok az öko-hatékonyságot? Tovább olvasom

Baráth Lajos, Bakucs Zoltán, Benedek Zsófia és Fertő Imre cikke a KRTK blogban Tovább olvasom

Egyed Ildikó, Horeczki Réka és Rácz Szilárd tanulmánya megjelent az Észak-magyarországi Stratégiai Füzetekben Tovább olvasom

Tovább olvasom

Bodor Ákos és Grünhut Zoltán összehasonlító elemzése a Metszetek társadalomtudományi folyóiratban Tovább olvasom

Tovább olvasom

KTI szeminárium: Bareith Tibor – A monetáris politika hatása az élelmiszer-inflációra: Esettanulmány nem euróövezeti és közép-európai országokból

Az előadásra hibrid formában kerül sor zoom felületen, illetve személyesen a K.0.11-12-es földszinti előadóban  2025.01.23-án, 13.00 órától.

Előadó: Bareith Tibor

Cím: A monetáris politika hatása az élelmiszer-inflációra: Esettanulmány nem euróövezeti és közép-európai országokból

Absztrakt:

A tanulmány a monetáris politika élelmiszerár-inflációra gyakorolt hatását vizsgálja az eurózónán kívüli és a közép-európai országokban a 2007 és 2023 közötti időszakban. Egy keresztmetszeti kiterjesztett autoregresszív elosztott késleltetési modell (CS-ARDL) segítségével figyelembe vesszük mind a keresztmetszeti függőséget, mind a makrogazdasági tényezők heterogenitását az egyes országokban. Eredményeink azt mutatják, hogy az árfolyam leértékelődése, különösen az amerikai dollárral szemben, jelentősen ösztönzi az élelmiszer-inflációt, míg a monetáris bázis összességében korlátozott hatást gyakorol, de a közép-európai gazdaságokban jelentős hatást gyakorol. Emellett a gazdasági növekedés és a növekvő reálfogyasztás az élelmiszerárak fő keresleti oldali mozgatórugóinak bizonyul.