Keresés
Keresés
Close this search box.

hu / en

Szabó-Morvai Ágnes és Gáspár Attila elnyerte az MTA 2026-ik évi Bolyai János Kutatási Ösztöndíját Tovább olvasom

Tovább olvasom

Az olimpiai siker pályája: belépés, fenntartás és hatékonyság - Csurilla Gergely - Fertő Imre Tovább olvasom

Tovább olvasom

Mobilising care in the polycrisis: framing eco-social activism in Hungary, Czechia, and Poland - Bródy Luca Sára és szerzőtársai cikke megjelent az Environmental Politics szakfolyóiratban Tovább olvasom

Tovább olvasom

Nálunk is egyre több a közösségi kert, de még több akadályba ütköznek az alulról induló városfejlesztési ötletek Tovább olvasom

Farkas Orsolya, Uszkai Andrea és Jóna László írása a KRTK blogon a Portfolion Tovább olvasom

Csurilla Gergely, Fertő Imre és Baráth Lajos új tanulmánya azt vizsgálja, mennyire hatékonyan fordítják az országok gazdasági és demográfiai erőforrásaikat olimpiai teljesítménnyé Tovább olvasom

Tovább olvasom

A Smart City rendezvénysorozat könyvbemutatóval egybekötött előadása a Regionális Kutatások Intézete Nyugat-magyarországi Osztályán Tovább olvasom

Tovább olvasom

KTI szeminárium: Benedek Zsófia – A bevásárlóközösségek szerepe és helyzete a hazai élelmiszerrendszerben: ki lehet-e lépni a növekedési kényszer mókuskerekéből?

Az előadásra magyar nyelven, hibrid formában kerül sor Zoom felületen, illetve személyesen a K.0.11-12-es földszinti előadóban 2024.11.28-án, 13.00 órától.

 

Előadó: Benedek Zsófia

 

Cím: A bevásárlóközösségek szerepe és helyzete a hazai élelmiszerrendszerben: ki lehet-e lépni a növekedési kényszer mókuskerekéből?

Előadásomban a hazai bevásárlóközösségeket vizsgálom, amelyek olyan fogyasztóközpontú, alulról jövő kezdeményezések, amelyek közvetlenül kötik össze a helyi élelmiszertermelőket a fogyasztókkal. Vizsgálataim során vegyes módszertani megközelítéssel – többek között résztvevő megfigyeléssel, a bevásárlóközösségek szervezőivel és szakértőivel készített mélyinterjúkkal, valamint érintett termelők és fogyasztók körében végzett nagymintás, illetve reprezentatív kérdőíves felmérésekkel – azonosítottam a hazai közösségek sajátos jellemzőit és a szektor növekedési lehetőségeit. Az eredmények azt mutatják, hogy a közösségekbe szállító helyi termelők kínálata hatékony a különböző fogyasztói igények kielégítésében, a rendszerek különösen jók a szociális kapcsolatok erősítésében és a fenntartható fogyasztási gyakorlatok terjesztésében. A fogyasztói motivációkban különbségek figyelhetők meg: míg az elkötelezett fogyasztók a környezetvédelmi szempontokat helyezik előtérbe, addig az alkalmi vásárlók a termék minőségére és a helyi termelők támogatására összpontosítanak. A termelők fogyasztói prioritásokról alkotott elképzelései és a fogyasztók tényleges hozzáállása között olykor jelentős eltérések figyelhetők meg, ami a kommunikáció javításának lehetséges területeit jelzi, különösen a termelők, az őket támogató civil szervezetek és a vidékfejlesztésben dolgozók számára. A bevásárlóközösségek, bár az egyes közösségek túllépnek a növekedési kényszeren, mégis értelmezhetőek a fennálló piaci körülmények között is, ezért lehetnek különösen alkalmasak a fenntarthatóbb élelmiszerrendszerre történő átállásban. A szektor terjeszkedése elsősorban hálózatosodáson keresztül történik, a tudás és az erőforrások megosztása révén. A kihívások közé tartozik ugyanakkor az önkéntes munkaerő nagy aránya, ami a szektor növekedésének gátja lehet.

2026

Jún

13

H

K

Sz

Cs

P

Sz

V

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23

24

25

26

27

28

29

30

1

2

3

4

5

Következő hónap >
2024.11.28. | Humán Tudományok Kutatóháza (1097 Budapest, Tóth Kálmán u. 4.), K.0.11-12. földszinti előadóban és Zoom felületen