Keresés
Keresés
Close this search box.

hu / en

Artificial Intelligence for Agricultural Extension: Supporting Transformative 
Learning Among 
Smallholder Farmers - Nemes Gusztás és szerzőtársai cikke Tovább olvasom

Tovább olvasom

Rendszerszintű hiba, strukturális illúzió – Miért hibás a HUN-REN humán kutatóközpontok ELTE-hez csatolása? - Fertő Imre cikke a Portfolion Tovább olvasom

Tovább olvasom

Johannes Wachs és szerzőtársai tanulmánya megjelent a Scientific Reports folyóiratban Tovább olvasom

Tovább olvasom

A BYD lesz az új "mi autónk"? – A kelet-ázsiai cégek ilyen kockázatokat és lehetőségeket hoznak a V4-ek autóiparába - Szunomár Ágnes cikke Tovább olvasom

Tovább olvasom

Újratervez a CATL Debrecenben – ekkora az akkumulátorválság? Szunomár Ágnes a Portfolio Checklist pénteki podcast adásában Tovább olvasom

Tovább olvasom

Tényleg többet lehet keresni szakmunkásként, mint egyetemi végzettséggel? Hermann Zoltán és Varga Júlia a magyar munkaerőpiac állapotát elemzi a Qubit podcastjában Tovább olvasom

Tovább olvasom

Belföldi folyóiratok

A KRTK budapesti könyvtárába járó belföldi folyóiratok, 2021.
Az IP korlátozott szöveges tartalmak csak a KRTK IP címek tartományán belül érhetők el.

A koronavírus-vakcinák és a bizonytalanság: számokon mutatjuk, miért éri meg beoltani magunkat – Sziklai Balázs cikke a Portfolio KRTK Blogjában

Az mRNS alapú vakcinákat övező bizonytalanság sok, egyébként nem oltásszkeptikus embert is eltántorít attól, hogy beoltassa magát. Érdemes tudatosítani, hogy a bizonytalanság irracionálisan felnagyítja a veszélyérzetünket. A cikkben számszerűleg is végigvesszük az ismert kockázatokat. Elöljáróban hadd mondjam el, hogy a cikk csak a védőoltás egy aspektusát tárgyalja. Nevezetesen, hogy rögzült gondolkodási sémáink mennyire akadályoznak minket abban, hogy észszerű döntést hozzunk. Nem lesz szó az mRNS működési mechanizmusáról, az oltást övező sok álhírről, vagy éppen etikai kérdésekről.

Brexit-végkifejlet: miért volt ilyen nehéz? – Somai Miklós cikke a Portfolio KRTK Blogban

2016. június 23., az ominózus népszavazás óta, a Brexit-folyamat úgy kígyózott az átlagos újságolvasó szeme előtt, mint valami végeláthatatlan szappanopera: az utolsó pillanatban mindig közbejött valami, egy nem várt fordulat, majd a történet folytatódott tovább. Lassan már a szakemberek számára sem volt egyértelmű, vajon a briteknek sikerül-e valaha is teljesen elszakadniuk az Európai Uniótól. 2020 karácsonyán úgy tűnt, a történet véget ért: az utolsó pillanatban tető alá hozott kereskedelmi megállapodásnak köszönhetően 2021. január 1-től alapvetően változik a brit-EU viszony. Ugyanakkor még mindig maradtak nyitott kérdések. Ebben az írásban annak próbálunk meg utánajárni, mi van a háttérben, miért volt ennyire nehéz.