Sziklai Balázs tanulmánya megjelent a Journal of Informetrics szakfolyóiratban
Volume 15, Issue 2, May 2021
Karcolás vagy sebhely? – Kockázatvállalás a pandémia idején – Kiss Hubert János cikke a KRTK blogban a Portfolion
Az egyik leggyakrabban feltett kérdés a COVID-19 kapcsán az, hogy miben és hogyan változtat meg minket. Ebben az írásban azt szeretném körüljárni röviden, hogy a COVID-19 járvány következtében fellépő általános bizonytalanság (elveszítem-e a munkahelyemet? elkapom-e a vírust? mikor lesz oltás?) hogyan érinti az emberek kockázatokkal szembeni attitűdjét. A kockázatvállalási hajlandóság számos döntésünkben szerepet játszik. Például a biztonságot jobban értékelő emberek a megtakarításaik kisebb hányadát fektetik bizonytalan részvényekbe, illetve ők hajlamosabbak olyan munkahelyeket választani, amely biztonságosabbak az elbocsátás szempontjából.
A gyermeknevelés, mint befektetés? – A szülői felelősségek átalakulása – Kovai Cecília és Szőke Alexandra írása a KRTK Blogban a Portfolion
A szülővel együtt aludjon a gyermek, vagy külön? Hagyjuk sírni vagy vegyük fel? Melyik óvodát válasszuk? Melyik iskola lesz a legmegfelelőbb? Milyen programok segítik legjobban fejlődését? – olyan kérdések ezek, amelyek 20-30 évvel ezelőtt még kevesebb téttel bírtak, a mai szülők számára viszont létfontosságú választásokká váltak. A szülőséggel és gyermekneveléssel foglalkozó kutatások már a 90-es évek végétől jelzik, hogy jelentős átalakulások zajlanak a gyermeknevelés terén. A változások nagyban átírják a szülőkkel szemben támasztott elvárásokat, magát a szülő-gyermek viszonyt, valamint az állam és a gyermekes családok kapcsolatát. A változásokat a kutatók szélesebb, globális léptékű gazdasági és politikai folyamatokkal kapcsolják össze, amelyek a nemzet-állami politikákon keresztül leszivárognak a magánélet egyik legintimebb szférájába: a gyermeknevelés hétköznapi gyakorlataiba.
Jelinek Csaba, Virág Tünde, Németh Krisztina és Kovai Cecília cikkei a Szociológiai Szemle tematikus lapszámában
Szociológiai Szemle – 2020/2. szám – Milyen új tértípusokat hoznak létre a demográfiai változások? Hogyan érzékelik a különböző társadalmi csoportok és intézmények a zsugorodást? A helyi önkormányzatoknak milyen lehetőségei vannak az állami központosítás keretei között? Hogyan reagálnak minderre az oktatási intézmények? Milyen felemelkedési esélyeket tudnak kínálni egy zsugorodó városban a tanodák? Milyen családi mobilitási utak alakítják a zsugorodás kontextusában alakuló átmeneti tereket?
Cseh Ágnes és Telikepalli Kavitha Popular Matchings in Complete Graphs című tanulmánya megjelent az Algorithmica szakfolyóiratban
Published: 25 January 2021
Zsugorodó városok és társadalmi egyenlőtlenségek – lapszámbemutató beszélgetés – 2021. február 2. 16 óra
A Szociológiai Szemle tematikus lapszáma azt a kérdést járja körül, hogy a városi zsugorodás hogyan befolyásolja az érintett helyi társadalmak esetében a térbeli-társadalmi egyenlőtlenségeket, milyen mozgástereket nyújt az ott élő embereknek, családoknak és a városi intézményeknek. Nagy Erika (KRTK RKI) és Pulay Gergő (Max Planck Institute for Social Anthropology) felvezető gondolataira a lapszám szerzői, Jelinek Csaba, Kovai Cecília, Németh Krisztina, Virág Tünde és Zolnay János reflektálnak.
A beszélgetést Berényi Eszter, a Szociológiai Szemle főszerkesztője vezeti.
Csillapított forgalom, kulturált közterület, élhető település – Fleischer Tamás írása az Ellensúly közéleti folyóiratban
Szükséges-e a budapesti forgalomcsillapítás és a sebességhatárok csökkentése? Mennyi időt és milyen eszközzel utaznak a fővárosiak? Milyen pozitív hozadéka lehet a forgalom csillapításának? Fleischer Tamás építőmérnök, közgazdász a forgalomcsillapítás szükségességét indokló háttér, vagyis a közlekedés és a települések fejlődését alakító folyamatok szemszögéből tárgyalja a beavatkozásokat.
Az írás az Ellensúly 2020/3-4. összevont számában jelent meg.
Munkaerőhiány – aggódjunk, ha panaszkodnak a vállalatok? – Reizer Balázs és Károlyi Róbert Viktor írása a Portfolio KRTK blogjában
A munkaerőhiány éveken keresztül központi szerepet játszott a gazdaságpolitikához kapcsolódó közbeszédben. Az éves túlórakeret nagy vitákat kiváltott bővítését épp úgy a munkaerőhiánnyal indokolta a kormány mint a szakképzési rendszer többszöri átalakítását. Okkal feltételezhetjük, hogy a koronavírus járvány elmúltával a munkaerőhiány újra középpontba kerül. De mit is jelent a munkaerőhiány a gyakorlatban?
Hajdu Tamás és Hajdu Gábor cikke a Journal of Population Economics szakfolyóiratban
Published: 21 January 2021
Az egész ország megérzi, ha a Dunaferr bedől – Páger Balázs és Deák András írása a Portfolio KRTK blogjának új bejegyzésében
Az elmúlt hetekben (hónapokban) számos médium adott hírt a Dunaferrt érintő nehézségekről, amelyhez mindenképpen kapcsolódik egy nyilvánvaló a tény: ha a gyár gondban van, annak nagyon komoly hatása lesz Dunaújvárosra és közvetlen térségére. A következő hónapok talán legjelentősebb kérdése, hogy a város és térségének gazdasága továbbra is építhet-e a gyárra, vagy adott esetben olyan nehézségekkel kell szembenéznie, amelyeket az ózdi vagy diósgyőri vas- és acélgyártás fokozatos eltűnése okozott az elmúlt évtizedekben.
